L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
Győző lelkipásztorok áldották meg, a község nevében Varga István községi bíró megkoszorúzta, végül Deák Ferenc közjegyző a község nevében átvette az emlékművet az országzászlóval.26' A hontfiizesgyarmati emlékművet a rendszerváltás után felújították, tetejére visszakerült a kitárt szárnyú turul is, valamint az emlékmű jobb oldalán ma is olvasható a Magyar Hiszekegy. A szóban forgó emlékmű felújítása, illetve az azon szereplő feliratok ellen a település szlovák polgármestere nem emelt kifogást.261 262 A gömöri Gesztetén állított kombinált emlékmű talapzatát az egykori csehszlovák erődök lebontott köveiből építették: ...Amint beértem a falu szívébe, a kiszélesedő út közepén feltűnt az országzászlós Hősi emlékmű, amely nagyságánál és szépségénél fogva akaratlanul is felhívta a figyelmemet és érdeklődésemet. Rövid beszámoló után meg is tudom, hogy ez az érdekes emlékmű az átkos trianoni szerződésen alakult - de az isteni igazságosság folytán örökre eltűnt - csehszlovák állam által ellenünk, magyarok ellen épített erődművek köveiből készült. Kilencven szekér kő és beton anyag kellett az emlékműhöz. Anyag-hiány nem volt, mert az erődművek ontották magukból a követ, de nem volt hiány a dolgos munkás kezekben sem, mert örömmel dolgozott mindenki, aki csak tehette, mivel tudták, hogy most nem véreik ellen kell követ fuvarozni, de egy emlékműbe, mely hivatva lesz hirdetni a szebb jövőbe vetett hitet, s a múlt és jelen hőseinek dicső emlékét... " T. S.263 264 Magyarország hadba lépése után felértékelődtek mind a háborús, mind pedig az országzászlós emlékművek, ezek felavatási ünnepségei, illetve a később rendezett megemlékezések fontos szerepet töltöttek be a háborús propaganda terjesztésében. Még 1943-ban és 1944-ben is avattak ilyen kombinált emlékjeleket, amelyeknél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy az anyagi lehetőségek ekkor már jelentősen beszűkültek, így a kombinált emlékművek ilyen szempontból bizonyos megtakarítást jelentettek a lakosságnak. Az alábbi rövid cikk a szenei országzászlós háborús emlékjel felavatásáról tudósít: A pozsonymegyei Szene nagyközség nagyszabású ünnepség keretében avatta fel hősi emlékművel egyesített országzászlóját. Az avatás valóságos seregszemléje volt az északnyugatvidéki magyarságnak, nagyszámban vettek részt az ünnepségen a Szénéről elszármazott családok tagjai is. A Hiszekegy’ hangjai mellett vonták félárbócra a lobogót, mely után az ÉONB nevében dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, társelnök mondott avató beszédet, melyben a magyar lobogó történelmi szerepéről szólt. A magyar zászló piros színét - mondotta többek között - valósággal átitatta az az évszázados véráldozat, amit a magyarság szabadságáért és az európai kultúráért hozott. Végül Ürge István bíró vette át az emlékművet, majd a Szózat fejezte be a lelkes ünnepséget,2M Barsbaracskán 1943-ban falunapot is rendeztek az országzászló és a hősi emlékmű közös felavatási ünnepsége után. A rendezvényen József főherceg is részt vett, s az avató beszédet is ő tartotta: Barsbaracskán, II órakor kezdődik, az ünnepségen megjelenik József főherceg is. Az emlékművet Jeszenszky Kálmán kanonok barsi főesperes és Czeglédy Pál ref. esperes áldják meg. Az avató beszédet József főherceg tartja. Délután falunapot rendeznek a következő műsorral: Hiszekegy. Énekli a barsendrédi vegyeskar. Guzsalytánc. Előadják a barsbaracskai levente-leányok. Magyar Tánc. Előadják a barsendrédi legények, leányok. Párnatánc. Bemutatja: Barsbese. Koszorú tánc. Bemutatja: Kisbelleg. Lakodalmi szokások. Bemutatja: Ény. Szózat. Előadja a barsendrédi vegyeskar.265 A honti Palástnak testvérközsége, a Pest megyei Ocsa ajándékozta az országzászlót. Az ócsaiak mintegy 120 tagú küldöttséggel képviseltették magukat a nagyszabású felavatási ünnepségen, a vendégek sorában ott volt a katonai képviselet, valamint leventelányok és leventeifjak is: 261 Bars, 1940. június 2., 4. p. 262 Kövesdi Károly: Ahol mindig a tolerancia uralkodott. Hontfúzesgyarmat a történelem sodrában. Ismét felszállott a turul. Vasárnap, 2005. március 18., 16-17. p. 263 Országzászló - Hősi emlékmű - Munka. Gömör, 1942. augusztus 23., 4. p. 264 Szene országzászlóavatása. Csallóközi Hírlap, 1943. október 31., 3. p. 265 Országzászló és hősi emlékmüavatás. Bars-Hont, 1943. június 27., 3. p. 93