L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

vagy annak egy sorát (pl. Vága, Honfüzesgyarmat), s a magyar államiság jelképei is megjelentek rajtuk, mint például a szent koronás címer. A magyar korona ekkor került többek közt a vágsellyei és a csécsi emlékműre is. A második világháborút követően elsősorban ezeket az emlékműveket távolíttatták el, vagy pedig maga a magyar lakosság helyezte biztonságba. Az 1989-es rendszerváltás után azonban legtöbb esetben visszakerültek eredeti helyükre. Pátzay Pál szobrát, amelyet a 12. komáromi gyalogezred emlékére állítottak 1941-ben, 1945 májusában távolították el. A talapzatot és a menetelő katonákat ábrázoló dombormüvet összetörték, az emlékmű fő alakja, a zászlót tartó honvéd azonban megmenekült. A sors különös iróniája, hogy éppen a rendszerváltozás után lopták el ismeretlen tettesek.233 A hőskultusz, a magyar hősiesség kifejezése a legfőbb és elsődlegesen szorgalmazott szempont. Ebben az időszakban is mind az emléktáblákon, mind pedig az emlékműveken közkedvelt szimbólumnak számít a vitézi kard. Számos emlékművön több szimbólum is megjelent egyszerre. Léván 1942-ben egy monumentális, terméskőből készült szoborcsoportot avattak fel, amelynek központi alakja egy szittya harcos:

...Úgy az első világháború, mint az utána következő fegyveres küzdelmek, nemkülönben a második világháború hőseinek emlékéi hirdeti nagybányai Horthy István terén felállított Hősi emlékmű.

Örök szimbólumot tár elénk a komor terméskőbe vésett szittya harcos alakja, amint jobbjával a kardot markolva, balját védő-óvó mozdulattal emeli asszonya és gyermeke felé...2M

Tardoskedden már 1939-ben megszületett egy nagyszabású emlékmüegyüttes terve:

Az ősz folyamán fényes ünnepségek között avatják fel a világháborúban elesett Hősök-szobrát Tardoskedden. A monumentális szobor Martinello híres budapesti szobrászművész műtermében készül. Szent István, Hunniát s a hős katonát allegorikusán ábrázoló szobor egy mesterséges tó közepére kerül, amelyet az ünnepélyes alkalmakkor ki fognak világítani. A szobor talapzatába 147 tardoslceddi hős katona nevét vésik be. A szobor felállítása körülbelül 8000 pengőbe kerül, amelyet közadakozásból gyűjtöttek össze.215

A terv a kitűzött időpontra nem valósult meg, de a következő évben megjelent hirben már arról tájékoztatták az olvasókat, hogy az impozáns emlékművet pünkösd napján szentelik fel:

A közeljövőben, a pünkösdi ünnepek alatt avatják fel a világháborúban elesett hősök emlékművét Tardoskedden. A monumentális szobor már ott áll a falu főterén. Az emlékművet a magyar történelem hősi alakjai, Lehel, Szt. István, a hős honvéd domborművei édesítik. Azonkívül Magyarország nagyasszonyának fenséges alakja egyik legfőbb dísze a szobornak. A szobor tetején lévő Turul a magyar lélek hősiességét jelképezi. A napokban helyezik a szobor talapzatába a 148 tardoskeddi hős nevével ellátott emléktáblát. A szobor talapzatát vízmedence veszi körül, amelynek tükrét ünnepi alkalmakkor színes villanykörtékkel fogják kivilágítani. A szobor Martinéin Jenő budapesti szobrászművész művészi alkotása.226 236

A konkrét időpont közlése ellenére, ebben az évben mégsem avatták fel az emlékművet, arra csupán 1941 nyarán került sor. A felavatás tervéről az Érsekújvár és Vidékében megjelent hírből értesülhetünk: „Június 8-án, vasárnap délelőtt avatják fel ünnepélyes keretek között a világháborúban elesett tardoskeddi hősök emlékművét. A lélekemelő ünnepségen városunkból is többen részt fognak venni.”237 Ezúttal az emlékműavatás a fenti, előzetes hírben jelzett időpontban valóban megvalósult, azonban az eredeti terv több elemében is módosult:

233 Hová lett Pátzay Pál alkotása?! Eltűnt szobor kerestetik... Dunatáj 2000/46, 3. p.; Lába kelt a szobornak. Csallóköz - Žitný ostrov 2000/47, 1. p.

234 Hetényi Rezső: Bars és Hont K. E. E. Vármegyék Évkönyve 1943. Léva, [é. n.]. A szobor ma már nincs meg. Alkotója Kerényi Jenő szobrászművész volt, ő készítette többek közt a felszabadulás után felállított Osztyapenko-szobrot, amelyet az 1989-es rendszerváltás után távolítottak el.

235 Felállítják a Hősök-szobrát Tardoskedden. Érsekújvár és Vidéke, 1939. szeptember 3., 5. p.

236 Pünkösdkor leplezik le a hősök emlékművét Tardoskedden. Érsekújvár és Vidéke, 1940. május 5., 6. p.

237 Nagyfalussy István: Tardoskedden vasárnap avatják fel a világháborúban elesett hősök emlékművét. Érsekújvár és Vidéke, 1941. június 7., 5. p.

84