L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A „Hősök”napja alkalmából avatták fel Drégelypalánkon a hősök emlékművét. A mű megáldását Dr. Màtèffy Viktor prépost, országgyűlési képviselő végezte, az avató beszédében rámutatott arra a hősies önfeláldozásra, melyet Kormányzó Urunk a ,, magyar nép család” Atyja tett a Haza oltárára, mikor legkedvesebb Fiát, szeretett Kormányzóhelyettes Urunkat elveszítette. Vele együtt gyászolt az egész Magyarország. Az emlékmű megörökíti az elesett hősök élén a dicsőség harcmezején elesett Kormányzóhelyettes Úr nevét is...229 230 231 232 A háborús emlékművekre vonatkozóan 1944 januárjában a belügyminiszter felfüggesztette az elesettek nevének megörökítését háborús emlékműveken szorgalmazó rendeletét, azonban hogy konkrétan nn indokolhatta ezt a döntést, az nem derül ki a hírből. Elmondhatjuk tehát, hogy a visszacsatolás előtti időszakhoz hasonlóan ekkor is szigorúan szabályozták a világháborús és egyéb emlékjelek állítását. A szóban forgó belügyminiszteri rendelkezésről szóló hír a Rozsnyói Híradóból. Az 1942. évben megjelent rendeletben úgy intézkedett a belügyminiszter, hogy az 1933 [sic!] óta történt hadműveletekben hősi halált halt honvédek neveit a volt lakóhelyük világháborús emlékművén kell megörökíteni, ahol pedig még nem készült hősi emlékmű, ott a legsürgősebben meg kell valósítani. A rendelet kiadása után következett be a Kormányzóhelyettes Úr hősi halála és emlékének megörökítésére az 1942. évi XX. t. c. utasítást adott a minisztériumnak arra, hogy a most vívott világháború hőseinek emlékművén a Kormányzóhelyettes Úr nevének méltó megörökítéséről gondoskodás történjék. Mivel a rendelet szoros összefüggésbe jutott a törvény végrehajtásával, indokoltnak tartja a belügyminiszter, hogy e törvény végrehajtásával kapcsolatban történjen majd intézkedés a most folyó világháború hősei emlékének megörökítéséről is és ezért az 1942-ben kiadott rendeletét hatályon kívül helyezi és felhívta a polgármestereket, hogy a hősi halottak emlékének megörökítését további intézkedésig függőben tartsák.220 A háborús helyzet kihatott nem csupán az elesettek emlékjeleinek állítására, hanem a temetői megemlékezésekre, a halottak napjára is. Már 1941-ben felszólították a lakosságot, hogy takarékossági okokból ne gyújtsanak gyertyát a sírokon, hanem az arra szánt összeget jótékony célra fordítsák: Takarékossági okokból elsősorban az idén nem kerülnek gyertyák halottaink sírjaira. A gyertyák és a kisebb mennyiségben vásárolt virág árából megtakarított összeget juttassa el mindenki a harcoló katonák részére a Vöröskereszthez. Ez az adomány lesz az idén a legszebb, legkegyeletesebb megemlékezés elhunyt kedveseinkről. Nem baj testvér, ha nem tudsz sokat adni, egy-két gyertya ára, egykét szál virág ára is hozzájárulásod már ahhoz a hatalmas összeghez, amely kint a frontok zivatarában, fagyában értünk küzdő magyar véreinkhez lesz hivatva egy-két kedves órát szerezni. Fogjunk össze, hogy ez a karácsonyi ajándék minél több, minél értékesebb lehessen.12' A korábbi javaslattal szemben a következő évben már országszerte határozottan megtiltották a temetőkben történő gyertyaégetést, s már a temető nyitvatartását is szabályozták: A hatóságok felhívják a közönség figyelmét arra, hogy Mindenszentekkor és Halottak napján a temetőkben mécseseket, sírlámpákat gyújtani ebben az évben is tilos. Adja mindenki a halottai sírjának kivilágítására szánt összeget, vagy legalább annak egy részét a hősi sírok karbantartási céljaira vagy a Vöröskeresztnek. A fennálló légoltalmi készültségre való tekintettel a temetők október 31-én, november 1-én és 2-án délután öt óráig tarthatók nyitva. A temetőkbe délután négy óra után már senki sem léphet be és délután öt óráig a temetőket mindenkinek el kell hagynia.222 Ebben az időszakban több historizáló emlékművet is állítottak térségünkben, azonban ezek száma arányaiban jóval alacsonyabb volt, mint Magyarországon. Ezekre általában felvésték a Magy’ctr Hiszekegyet 229 A drégelypalánki hősök emlékmű avatása. Bars-Hont, 1943. június 6., 2. p. 230 Felfüggesztették a hősi halottak emlékének megörökítését. Rozsnyói Híradó, 1944. január 23., 1. p. 231 Gyertyalángok nélkül. Csallóközi Hírlap, 1941. november 2., 5. p. 232 Idén sem szabad halottaknapján sírlámpákat gyújtani a temetőkben. Rozsnyói Híradó, 1942. október 25., 3. p. 83
