L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

szép négyes fogata hozta, melybe megérkezése után az autóból átszállt. A diadalkapu alatti lelkes fogad­tatáson elsőnek Nyitra-Pozsony vármegyék főispánja, Thuróczy Károly mondott üdvözlő beszédet” - számolt be az Érsekújvár és Magyar Vidék.2'1 A főispán az alábbi beszédet intézte József főherceghez: Királyi fenség! Komoly időkben komoly időkre emlékezünk a mai napon, amikor a nemzet megbonthatatlan alkotó­részét képező itteni népközösség szívének hazafias sugallatát követve, kegyeletes tiszteletadását minden időkre szóló, maradandó emlékműbe tömörítette. Kegyeletünk, hálánk és tiszteletünk azon hősöké, akik az első világháború vérzivatarában a legna­gyobb áldozatot hozták a hazájukért, mert életüket adták érte. Életüket adták oda ingadozás, meg­torpanás nélkül, magyarok és szlovákok egyaránt, a hazafias kötelességteljesítés, a becsület meze­jén, Nagysurány fiai, Nagysurány katonái. A vérzivatar azon hőskorában Kir. Fenséged elöljárt az áldozatos kötelességteljesítésben és katonái vakon követték Kir. Fenséged parancsszavát, mert Fenséged fennkölt személyében nemcsak igazsá­gos parancsolójukat tisztelték, hanem apjuknak tekintették, aki elöljárt a bajban és akinek minden katonájához, minden fiához volt egy bíztató, ha kellett vigasztaló, szeretetteljes szava. Tudom, hogy most itt, ezen a helyen is jónéhány volt hű katonája áll kir. Fenségednek, magyarok és szlovákok, akiknek Fenséged viszontlátván örömkönny ül a szemében. Ma ismét háborút kényszerítették ránk ellenségeink és a mi verhetetlen honvédségünk ismét babért babérra fűz a harc mezején. Ismét az áldozathozás idejét éljük, és a mi fiaink ismét ingadozás nél­kül követik Hazánk hívó szavát, Nagysurányban éppúgy, mint a környéken, szerte a jelenleg egy tör­vényhatóságot képező mindkét egyelőre egyesített vármegyében, melynek egész népe örömmel köszönti Kir Fenségedet, mint ki meghozta a mai napon azon áldozatot, hogy eljött közénk, hogy ezzel a nemes gesztussal, magas személyével kapcsolódjék a mi kegyeletadásunkba. Mély tisztelettel és mély hálával köszöntőm, Kir. Fenségedet eme ősi, felvidéki vármegye területén! Tudjuk, hogy ez a táj nem idegen Felséged előtt, hiszen régi, kedves emlékek egész sora fűzi e rögök­höz. A Jóisten hozta és a Jóisten éltesse Fenségedet!218 A főherceg a beszéd elhangzása után magyarul és szlovákul is szólt a jelenlévőkhöz. A rendezvényről szóló tudósítás a következőképpen folytatódott: Szeretettel szólott régi bajtársaihoz és örömének adott kifejezést a viszontlátás felett. Annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy az az ősi szellem tovább él az ifjúságunkban, melyet az első háborúban mi képviseltünk. Beszéde után ellépett a honvéd, tűzharcos, levente alakulatok előtt és részt vett az emlékmű leleplezésének ünnepségén. Megható volt a feketébe öltözött hadiözvegyek csoportja az emlékműnél, melyen 42 régi és 2 új hősi halott neve van bevésve. Szép volt a magyarruhás fiúk és leányok csoportja. 22 koszorú került az emlékműre, melyet Hlavatý Mihály bíró vett át a község nevé­ben és ígéretet tett annak szeretetteljes megőrzésére. Az ünnepségen beszédet mondott vitéz Tóth országgyűlési képviselő, Óberth Kálmán és Sughó Antal szavalt, a polg. iskola énekkara énekelt. A rendezés körül Koszival Károly főjegyző és Czagány Ferenc körorvos fáradoztak.2'9 A visszacsatolás után május utolsó vasárnapján a kutatott területen is rendszeresen megtartották a Hősök Napját. Az ünnepségek a háborús emlékjeleknél, illetve ahol még nem volt, az országzászlóknál zajlottak. Később egy újabb katonai ünnep megtartását is előírta Horthy Miklós kormányzó, mégpedig a Honvédnap megünneplését minden év június 28-án. Többek közt a rimaszombati lapban is tájékoz­tatták a lakosságot erről a rendeletről: 217 218 219 217 Nagysurányban lélekemelő ünnepség keretében leplezték le a hősi halottak emlékművét. József királyi főherceg az ünnepségen. Érse­kújvár és Magyar Vidék, 1942. június 27.,2. p. 218 Nagysurányban lélekemelő ünnepség keretében leplezték le a hősi halottak emlékművét. József királyi főherceg az ünnepségen. Érsek-Újvár és Magyar Vidék 1942. június 27., 2. p. 219 Nagysurányban lélekemelő ünnepség keretében leplezték le a hősi halottak emlékművét. József királyi főherceg az ünnepségen. Érsek-Újvár és Magyar Vidék 1942. június 27., 2. p. 80

Next

/
Thumbnails
Contents