L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
évfordulóján, — hogy nemes gesztussal lerakva az emlékmű alapjelt, szép városunk már a közeljövőben fog egy művészi alkotással gyarapodni. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradok nagyságos Polgármester úr mély tisztelője. Kassa, 1916. május hó 2-án. Kovács őrnagy.121 A meghirdetett gyűjtés egy hét elteltével 2419 korona 13 fillért eredményezett, „...melyhez azonban a hadügyminisztériumon kívül még számos intézet stb. jelezte előre is hozzájárulását. Ezúttal is és ismételve felhívjuk lapunk olvasóközönségét, járuljon hozzá filléreivel e szép terv megvalósulásához. Az adományokat szerkesztőségünk készséggel továbbítja” - közli a lap.122 123 A júniusban megjelent hírek szerint adakozókban nem volt hiány: Az ideiglenes szoborbizottság jelentése szerint, olvasóközönségünk a mai nehéz viszonyok között sem tartózkodik attól, hogy lerója a hála és szeretet adóját az idegenben pihenő hőseink emlékének. A sűrűn érkező adományok és az azokat kísérő, szívből fakadó hálaszózatok, miket a bizottság gondosan megőriz a késői utókor számára, ékesen visszhangozzák a nemes eszme létjogosultságát. Az alkotandó szobormű, dicsőségesen uralkodó szeretett királyunk jóságos alakjával érdekes szimbóluma lesz annak a gondolatnak, hogy a csaknem minden oldalról ellenségektől veszélyeztetett haza megmentésére az ő ajkáról hangzott el a hívó szó, szózat a monarchia népeihez s a nagyszerűen küzdő harcosok múló porai fölött az ő imája hoz boldogító, bűvös, örök álmot é megdicsőülést hősiesen elszállt leikeiknek. Ismételve felhívjuk olvasóink figyelmét e nemes mozgalomra. Előttünk alakul a történelem, mi még látjuk ennek nagy alakjait, eseményeit, együtt lelkesülünk, együtt büszkélkedünk nagyjainkkal, őrizzük meg ezt a szent érzelmet utódainknak, különösen a jövő katonai pályára készülő ifjúság számára...'21 Egy hét múlva ugyanitt közölték egy, a galíciai fronton harcoló hadnagy levelét, aki szintén hozzájárult egy összeggel a szoboralaphoz: A gorlicei emlékmű felállítása érdekében megindított mozgalom már eljutott immár a harctéren küzdő vitéz katonáinkhoz is, melyről a mai postával kapott következő sorok tesznek érdemes tanúságot: Keletgalíciai harctér. Tábori posta 70. Mélyen tisztelt Őrnagy Úr! Van szerencsém értesíteni, hogy posta utalvánnyal 25 koronát küldtem Őrnagy úr nevére, mint hozzájárulásomat a gorlicei áttörés emlékére felállítandó királyszoborhoz. Magam is tanúja voltam egy év előtt ezen nagyszerű haditettnek, mely felejthetetlen emléke lesz az összes átélt résztvevőknek. A vitéz kassai 77 honvéd dandár péterfalvai Molnár Dezső tábornok úr parancsnoksága alatt méltó részét vette ki ezen dicsőséges küzdelemben. Alázatos tisztelettel Jaschkó Géza, népf hadnagy124 Ezt követően hosszabb ideig nem közöltek híreket a tervezett királyszoborral kapcsolatban, amit a hadi helyzet kedvezőtlen alakulásával magyarázhatunk. Miután 1916 augusztusában a román hadsereg megtámadta Erdélyt, menekültek ezrei érkeztek a kutatott területre, tehát Kassára és környékére is. A katonaságot és a városvezetést, valamint a civil lakosságot is ebben az időszakban a menekültek elhelyezése, étkeztetése és a számukra meghirdetett adománygyűjtések, s más jótékonysági akciók foglalták le.125 121 A gorliczei emlékmű a katonai főreáliskolában. Kassai Újság, 1916. május 12., 2. p. 122 A gorliczei emlékmű a katonai főreáliskolában. Kassai Újság, 1916. május 12., 2. p. 123 Gorlicei hősök emlékszobra a hadapródiskolában. Kassai Újság 1916. június 3., 2. p. 124 A gorlicei emlékmű a hadapródiskolában. Kassai Újság, 1916. június 7., 3. p. 125 Amikor a románok 1916. augusztusában bevonultak Brassóba, éppen ott vendégszerepeit a kassai színtársulat is, akik miután elmenekültek a városból, otthagyták a kellékeket és személyes dolgaikat is. Erről és az erdélyi menekültek fogadásáról, ellátásáról és elszállásolásáról Kassán és a város környékén, valamint a menekültek visszautazásáról rendszeresen tudósított a helyi sajtó (Saját gyűjtés és készülőben lévő kézirat a témáról). 48
