L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
helyet. A Franciska szobor elé állították az ez alkalomra Rozsnyóra hozott ezredzászlót, amelyre az újoncok az esküt letették. A nemzetiszínekkel díszített szószék elé vonultak a zászlóalj eskütevő újoncai, továbbá a diákok, leventék, vitézek, hadirokkantak és tűzharcosok hatalmas serege. A Rákóczi-tércn tartott ünnepélyt a miskolci katonazenekar által intonált Magyar Hiszekegy vezette be. Oravecz Éva leventelány mély átérzéssel szavalta el Babits Mihálynak 1938. őszén írott „Áldás a magyarra” c. gyönyörű versét, nagy hatást keltve. - Ezután a zenekar játéka, majd a dalosegylet éneke közben Veronács Dezsőné a rozsnyói hősök nevében emlékszalagokat kötött az ünnepélyre kihozott zászlókra, polgármesterünk pedig három hadirokkantnak adta át lelkesítő szavak kíséretében a rokkant-jelvényeket. A ünnepély egyik lélekemelő aktusa következett ezután, vitéz Fodor István ezredes, ezredparancsnok hazafias érzésektől izzó beszéddel hívta az eskütételre felsorakozott újoncok figyelmét az eskü szentségének betartására. Nagyvonalú, hazaszeretettől lángoló beszédét sűrű taps és éljenzéssel fogadta a közönség. A súlyos mondatokat tartalmazó katona-esküt mondotta el ezután az újoncok serege, amely után Vilner János levente-iíjú szavalta el Reményik Sándornak „Mi a magyar” c. nehéz veretű költeményét. Meg kell állapítanunk, hogy feladatát tökéletesen oldotta meg, kihozta a vers szépségét és hűen interpretálta minden gondolatát. - Frenetikus hatást keltett az egyik budapesti színművész által szólóban előadott „Roham” is teljes hatást váltott ki az ünneplő közönségben. - Végül az ünnepségen megjelent honvédalakulatok és testületek díszmenetben vonultak el az ezredzászló és az ezredes előtt. (.Rozsnyói Híradó 1943. november 14., 1) Felfüggesztették a hősi halottak emlékének megörökítését Az 1942. évben megjelent rendeletben úgy intézkedett a belügyminiszter, hogy az 1933 [sic!]_óta történt hadműveletekben hősi halált halt honvédek neveit a volt lakóhelyük világháborús emlékművén kell megörökíteni, ahol pedig még nem készült hősi emlékmű, ott a legsürgősebben meg kell valósítani. A rendelet kiadása után következett be a Kormányzóhelyettes Úr hősi halála és emlékének megörökítésére az 1942. évi XX. t.c. utasítást adott a minisztériumnak arra, hogy a most vívott világháború hőseinek emlékművén a Kormányzóhelyettes Úr nevének méltó megörökítéséről gondoskodás történjék. Mivel a rendelet szoros összefüggésbe jutott a törvény végrehajtásával, indokoltnak tartja a belügyminiszter, hogy e törvény végrehajtásával kapcsolatban történjen majd intézkedés a most folyó világháború hősei emlékének megörökítéséről is és ezért az 1942-ben kiadott rendeletét hatályon kívül helyezi és felhívta a polgármestereket, hogy a hősi halottak emlékének megörökítését további intézkedésig függőben tartsák. (Rozsnyói Híradó 1944. január 23., 1. p.) Leventék istentiszteleteken való részvétele A Honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az iskolai szünidő, valamint a mezőgazdasági levente kiképzési szünet alatt is kötelező úgy az iskolai mint az iskolánkíviili leventék részére a vasárnapi istentiszteleteken való részvétel vallásfelekezetek szerint. (.Rozsnyói Híradó 1944. április 21., 3) Hősi halál Rozsnyói katona hősi halálának híre jutott el ismét városunkba. Balczár László tart. szakaszvezető, március 20-án a szovjettel vívott harcokban megdicsőült a hazáért. Az alig 25 éves fiatal nyomdászsegéd ifjú feleségét és háromhónapos kisgyermeket hagyott minden támasz nélkül. Újabb hősi halottunk véráldozata hazánk, nemzetünk szebb jövőjének záloga. Emléke legyen áldott! (.Rozsnyói Híradó 1944. április 23., 3) 389
