L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Hősök emlék-ünnepe városunkban (...) Az emlékmű leleplezési ünnepély óta, talán még egyszer sem volt olyan mélységes, nagyarányú a Hősök ünnepe városunkban, mint most, ebben az esztendőben, amikor világháborúban állunk és a magyar honvédség, — a fiák, az apák példái után, - védik az édes anyaföldet s szolgálják a jövő Magyarországot. A helyőrség ünnepsége kora délelőtt, a laktanya udvarán zajlott le, ahol ez alkalommal leplezték le a rozsnyói honvédzászlóaljnak a Délvidék visszaszerzése körüli harcokban elesett hősi halottak emlékművét. (...) Alt János lelkes visszhangot kiváltott ünnepi beszéde alatt leplezték le azt az 1914-18-as hősi halottaink emléktáblái alá illesztett új emléktáblát, amely a második világháború rozsnyói hősi halottainak emlékét van hivatva megörökíteni. Erre hál' Istennek eddig csak egy hősi halottunk neve került: Králik Károly. {Rozsnyói Híradó 1942. június 7., 1) Újabb csapategységet búcsúztattunk Felvirágozott katonavonatok indulnak nap-nap után Kelet felé. Az ország minden részében megható ünnepségekkel búcsúztatják a szovjet arcvonalra induló honvéd-köteléket. Rozsnyón a város közönsége folyó hó 16-án helyőrségének második alakulatát búcsúztatta ünnepélyesen a város főterén. Délután 5 órára felsorakozott az alakulat, amelynek parancsnoka vitéz Gál őrnagy szemlét tartott felettük, majd lelkes hazaszeretettől buzgó beszédet intézett katonáihoz. Beszédében ismertette a katonáival az eskü szentségét, amelyet a magyar ember utolsó leheletéig betart. Be kell, hogy tartsuk az eskü minden szavát, mert csak igy győzhetünk, - és győznünk kell, mert ellenkező esetben örökre eltűnne a magyarság, - erről gondoskodna az istentelen szovjet..., amire az itt, közöttünk élő idegen fajú elem epedve vár,645 - mondotta többek közt (...) A közönség lelkes tapsai után a polgármester távolléte folytán Dr. Rigó József polgármesterhelyettes intézett a város közönsége nevében a honvédekhez beszédet, melyben ígéretet tett, hogy honvédeink hozzátartozóinak gondját fogjuk viselni. (...) Az alakulat parancsnoka néma tisztelgéssel koszorúzta meg városunk hősi halottainak emlékművét, majd az alakulat esküt tett. Az eskü elhangzása után díszmenethez fejlődött az alakulat, amelyet a megjelent nőegyesületek és iskolás gyermekek virágesővel borítottak. A magyarok Istene vezesse őket győzelemre! {Rozsnyói Híradó 1942. június 21., 1) Rozsnyó társadalmához! Folyó hó 16-án a honvédek búcsúztatásán Dr. Rigó József polgármesterhelyettes-főjegyző által mondott beszédet közreadjuk azon felhívással, hogy az abban foglaltakat mindenki érezze át és siessen a harctéren küzdő honvédek hozzátartozóinak megsegítése terén a hatóságok támogatására. Honvédeink, magyar Testvéreim! Kelet felől fenyegető, minden emberi és nemzeti szabadságot sárbatipró orosz veszedelem ellen indultatok harcba, a magyar nemzet második szabadságharcába. Második szabadságharcot említek, mert ez a harc éppenúgy szabadságharca a nemzetnek, mint az 1848-ban megvívott harc. Akkor is élet-halál harcát vívta a nemzet és hosszú évtizedekre előre biztosította honvédeink küzdelme a hátország testvéri összefogása a nemzet jövőjének alapjait, most is azért folyik az élet-halál harc, hogy a Kárpátok országa csonldtatlanul, független magyarok országa maradjon újabb ezer évig. A történelem tanúsága szerint magyar honvéd külső ellenség ellen háborút ritkán vesztett, mindig belső ellenség, testvérharc döntötte romba a nemzetet. A tanulság tehát azt mutatja, hogy idehaza, a hátországban a társadalomnak is részt kell vennie a harcban éppenúgy, mint résztvett 1848- ban, s az eredmény a hadsereg ütőképességének biztosításán felül a fronton küzdők hátramaradt hozzátartozóinak megbecsülésében és megsegítésében kell elsősorban jelentkezzen. 645 Ez az első alkalom, amikor a helyi lapokban is közölt beszédben megjelent az antiszemita elem. 379
