L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
és puszta lényük”. Lakatos Lajos, Csata polgármestere összefoglalta a 61 évvel ezelőtt történteket, amikor az akkori Magyarországról hatvanezer romát szállítottak a komáromi Csillag Erődbe, hogy onnan zömében Auschwitzba és más haláltáborokba kerüljenek A Magyarországi Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) alelnöke, Hodosiné Bánhegyi Anikó ismertette: azért augusztus második napja lett a roma holokauszt emléknapja, mert Auschwitz-Birkenauban augusztus 2-ról 3-ra virradóra mintegy háromezer ember lelte halálát. „Ne csak ilyenkor, e napon gondoljunk arra, mi történt, de a mindennapjaink megélésekor is. Figyeljünk a legkisebbjeire, ami előszele lehet a hasonló rémségeknek” - figyelmeztetett az alelnök asszony. A. Nagy László MKP-s parlamenti képviselő kifejtette: „Nemcsak a németek, hanem a náci rendszer magyar és szlovák képviselői is tevékeny résztvevői voltak az eseményeknek. Ők azért nem beszéltek róla, mert okkal szégyellhették magukat. A romák pedig azért, hallgattak, mert attól tartottak, megismétlődhet a tragédia. Régen eljött az idő, hogy megkövessünk benneteket, kedves roma testvéreim, hogy bocsánatot kérjünk tőletek, együtt ítéljük el ezt a népirtást. „Szerinte a magyaroknak és szlovákoknak le kell küzdeniük magukban a romákkal szembeni előítéleteiket. „Ne kelljen szégyenkeznünk a múltért, de a rossz máért sem” - fogalmazott a politikus. Ha az anyaországnak fontosak a határon túli magyarok, akkor fontosak a magyar ajkú romák is - hangsúlyozta Szesztay Adám, a pozsonyi magyar nagykövetség kultúrattaséja. „Ha bárki is változtatni akarna a romák életvitelén, csak velük együttműködve lehet eredményes” - mondta a Nyitrai Kerületi Önkormányzat romaügyi tanácsadója, Emil Solčánsky. A beszédek után az egyes szervezetek képviselői elhelyezték koszorújukat a kopjafánál. Nemcsok István nagyölvedi plébános sajnálkozását fejezte ki, hogy „Csatán ezen a fontos megemlékezésen csak egy kisded nyáj van jelen.” A plébános imára szólította az egybegyűlteket, majd megszentelte a kopjafát. (Új Szó 2005. augusztus 5., 5) (vk): Fico avatta fel a holocauszt emlékművet. Dunaszerdahely központjában szoboralkotás emlékeztet újkori történelmünk egy tragikus eseményére, a romák elpusztítására Dunaszerdahely. Első alkalommal történt Szlovákiában, hogy nagyszabású nyilvános ünnepség keretében tisztelegtek a roma holocauszt áldozatainak emléke előtt. Dunaszerdahely központjában tegnap óta szoboralkotás emlékeztet újkori történelmünknek erre a tragikus eseményére. A dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet kezdeményezésére felállított emlékmű leleplezésén jelen volt Robert Fico kormányfő, Milan Čič államfő hivatalvezetője Viera Tomanová szociális és munkaügyi miniszter, Antomo Provenzano, Olaszország szlovákiai nagykövete, a roma civil szervezetek vezetői, a város és a megye vezetői, a szlovákiai zsidóság képviselői. Robert Fico beszédében nagy jelentőségűnek minősítette, hogy Szlovákiában emlékmű létesült az évtizedekig tabuként kezelt roma holocauszt áldozatainak emlékére. Az a tény, hogy a kormány képviselteti magát, bizonyítja, érdeklődést tanúsít a roma népesség sorsa iránt - hangsúlyozta, és a kormány támogatásáról biztosította mindazokat, akik a roma populáció szellemi felemelkedésén munkálkodnak. Elmondta: a kormány nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a tankönyvekbe is bekerüljön az újkori történelemnek e szakasza, az iskolások tudomást szerezzenek a roma holokauszt áldozatairól. Csak akkor kerülhetjük el a tragédiákat, ha ismerjük a történelmet - mondta a kormányfő. Milan Čič tolmácsolta Ivan Gašparovič államfő üdvözletét, a felebaráti szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet. Viera Tomanová szociális és munkaügyi miniszter hangsúlyozta: a civil társadalmaknak soha nem szabad megfeledkezniük azokról, akiket másságuk miatt üldöztek. Mohácsi Viktória, az SZDSZ roma származású Európai parlamenti képviselője a hetven éve Berlin mellett felállított első roma koncentrációs táborra emlékeztetett. A háború rég véget ért, de a szegregáció és a diszkrimináció ma is él... (Új Szó 2006. augusztus 5., 2) Vojtek Katalin: „Ilyen emlékmű nincs sehol.” Ravasz József: Nem kis dolog manapság felállítani a város kellős közepén egy roma emlékművet 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra az auschwitzi haláltáborban 3 ezer romát gyilkoltak le. Az évforduló alkalmából augusztus 3-án koszorúzással egybekötött ünnepélyes megemlékezést tartanak Dunaszerdahelyen a roma holokauszt áldozatainak emlékművénél. Ennek apropóján beszélgettünk az emlékmű megálmodójával, Dr. Ravasz Józseffel, a dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetőjével. 361
