L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
Miriák Ferenc: Hatvan évvel a II. világháború után - méltó megemlékezés Bátorkeszin. A mi dolgunk: harmonizálni jövőnket a közös Európának Ahány szereplője van a II. világháború eseménysorozatának, annyiféle helyzetből kell a múlt és jelen útját végigjárnunk. Az elmúlt idők dicső tetteinek és fájó vétkeinek ellentmondásos történetéből kell emlékezések útján békét találnunk önmagunkkal és a világgal. A véres diktatúrák, a revíziós kegyek osztogatása, a német hódító háború pusztító hadműveletei, az érdekszférák paktumos felosztása, a szövetségesek, köztük a Szovjetunió és az orosz nép honvédő és felszabadító háborúja, s végül a 90-es évek végén a kelet-közép-európai térségben élő népek békés forradalmainak kibontakozása: mindezek építőkövei egy rendkívül bonyolult történelmi folyamatnak. Sipos József polgármester beszédéből: „A megbékélés, a tolerancia jegyében nem csupán a kölcsönös fájdalmakról kívánunk megemlékezni, hanem egy demokratikus társadalom polgáraiként felül kívánunk emelkedni mindazon, ami elválaszt bennünket egymástól, ily módon hozzájárulva egy, a pusztító ellentétektől mentes új és nyitottabb Európa felépítéséhez. Hatvan évvel a II. világháború után már az emlékezés másról szól. A nemzetszocializmus németországi diktatúráját és szövetségesei rendszerét csak irtózatos szenvedések árán, fegyverrel lehetett legyőzni. Ez a szövetségesek történelmi érdeme, s ebben a Szovjetuniónak meghatározó szerepe volt. Sohasem feledkezhetünk meg arról az áldozatról, amelyet a Szovjetunió népei ezért a győzelemért hoztak. Ez a nap meghatározó jelentőségű Európa történetében. Az, hogy a közös győzelmük után egymásnak feszülő nagyhatalmak együtt ünnepelnek, az emberiség közös értékeit fejezi ki. Azokét is, akiknek a győztesek csapásait ártatlanul is el kellett szenvedniük. A győzelem napja sok ember számára a szabadságot és megnyugvást hozott. így érezték mindenekelőtt a háborúban győztes országok népei, a katonák, a pusztításoktól szenvedő, rettegő lakosság. így érezték mindazok, akik politikai nézeteik miatt üldöztetést szenvedtek. Emlékezni kell tehát a fasizmus és a háború valamennyi áldozatára. A múltra igazul emlékezni, a jelenben megbocsátó békévé oldani a közös európai jövőnkhöz harmóniát építeni, ez most a mi dolgunk”. (Delta 2005. május 16., 7) kkk Valkó Ildikó: Méltó helye a kegyeletnek. Hármas emlékműavatás Kálnán. A Garam partján fekvő nagyközségben, Kálnán szeptember közepén emlékművet avattak. A falu központjában, a Béke utcában a három részből álló emlékmücsoportot - Gajdos Miroslav alkotását - leplezték le. A községben álló márványoszlop a világháborúban elesetteknek, a baloldali a holocaust áldozatainak, a jobboldali pedig a háború mohi áldozatainak állít emléket. ...Az emlékmű felállítását az MKP634 alapszervezete szorgalmazta. Turay Lászlót kérdeztük, milyen előzmények után került sor az emlékműavatásra? - A faluban az idősebbek még emlékeztek arra, hogy Kálnán az első világháborúban elesett hősöknek volt emlékművük. Az emlékművön az első világégésben elhunyt magyar katonák neve szerepelt, s ez bántotta némely túlbuzgó egyén önérzetét, aminek az lett a következménye, hogy a második világháború után ezt az emlékművet szétverték. Azzal az ürüggyel tették ezt, hogy a futballpályát más irányba kell fordítani, s ennek az emlékmű az útjában állt. Helyben ástak egy gödröt, s beletemették az emlékművet. A szobor újrafelállítása az 1948-as események után történt meg a helyi lakosok követelésére. Csonkán a katolikus temetővel szembeni parkban áll, ahol ma már fák veszik körül. A Csemadok alapszervezete többször kérte, hogy újítsák fel, de ez a kérelem süket fülekre talált. Nem tudok olyan faluról az egész országban, ahol egy emlékművet ennyire meggyaláztak volna, mint a kálnait. Annak ellenére, hogy a szerencsétlen sorsú márványtábla megviselt állapotban van, a lakosok mindenszentek napján minden évben mécses, gyertyát égetnek az elesettek emlékére (...) A három emlékoszlop története pedig egyszerű: a középső a kálnai és kiskálnai hősökre emlékeztet, akik katonaként a harctéren veszítették életüket, ismeretlen sírban, messze idegenben alusszák örök álmukat, s az áldozatokra, akiknek itthon a faluban oltotta ki életét egy-egy eltévedt golyó vagy aknarepesz. Az atomerőmű építése miatt likvidált 634 Magyar Koalíció Pártja 349
