L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

Melléklet

Márványtábla Ajnácskőn. A fronton elesettekre emlékeztek

Huszonötször kondult meg tegnap délután az ajnácskői templom harangja, és huszonöt mécses gyűlt azon a hálaadó istentiszteleten, amelyen a második világháborúban elesettekről emlékeztek meg a falu és a környék lakói.

A szentmise után Eduard Kojnok rozsnyói püspök megáldotta a templom homlokzatán elhelyezett márványtáblát, amellyel a második világháborúban elesett ajnácskőieknek állítottak emléket hozzátartozóik és a községi hivatal. Az emléktábla alá elsőként Boros Jenő pozsonyi nagykövet helyezte el a nemzeti színű koszorút, majd a határon Túli Magyarok Hivatalának nevében Kelemen Gertrúd, a Csemadok Országos Választmánya képviseletében pedig Bauer Győző elnök és Végh László főtitkár rótta le kegyeletét. Azután az elhunytak rokonai, egykori barátai és ismerősei borították el virággal a márványtábla talapzatát, (farkas)

{Új Szó 1994. november 28., 2)

Bakabánya - Emléktáblát avattak

A Szlovákiai Antifasiszták Szövetségének Bakabányai Alapszervezete és a Bakabányai Községi Hivatal a szlovák nemzeti felkelés 51. évfordulója alkalmából emléktáblát avat fel a község főterén. Az emléktábla Martin Korbei és Daniel Kunié - mindketten a község szülöttei - tiszteletére készült. Egyikük tankistaként, a másik pedig repülősként vett részt az antifasiszta harcokban, valamint az sznf előkészítésében, melybe aktívan bekapcsolódtak. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére augusztus 29-én 9 órakor kerül sor Bakabányán az sznf emlékmű előtt. A község képviselőin és lakosain kívül jelen lesz Ján Husák mérnök, vezérőrnagy, a Szlovákiai Antifasiszták Szövetségének elnöke Pozsonyból. A lévai katonai alakulat katonái díszlövést adnak le az elhunytak tiszteletére. A kultúrműsorban többek között fellép a Domovina énekkar is.

(Garamvölgye 1995. augusztus, 7)

Dáša Petrášová: Felszabadulási emlékünnepségek Kálnán

Kétnapos ünnepségen emlékeztek meg Kálna lakosai községünk felszabadításának 50. évfordulójáról. Március 24-én, pénteken 18.00 órakor ünnepi gyűlést tartottak a harci dicsőség házában, az elesettek emlékére. Ünnepi beszédet a falu polgármestere, Alexander Kováč mondott és felolvasta azt a köszönőlevelet, melyet a harcok még élő résztvevőinek küldenek. Az esemény ünnepélyességét a lévai Domovina tanítói énekkar növelte. Az ünnepély tűzijátékkal ért véget.

{Garamvölgye 1995. április 5., 1)

Matthaeidesz Konrád: A csécsi korona

Ha Rozsnyóról Kassa felé vesszük utunkat, Krasznahorka szépséges vára, majd több falu elhagyása után érintjük Csécs (Čečejovce) községet. Kis felvidéki falu ez. A műemlékként számon tartott templomon kívül legrangosabb emléke a község 1938-as visszatérése után emelt országzászló, amely mögött egy obeliszk áll, rajta műkőből készített Szent Korona.

Az emléket 1938-ban emelték, hogy körötte itt gyűljenek össze ünnepelni az emberek. A háború borzalmas pusztítását követő ki- majd áttelepítések idején titokzatos váratlansággal eltűnt az obeliszket díszítő korona. A szóbeszéd szerint egy kocsisaroglyában az egyik kitelepülő család magával vitte, de pontosat senki sem tudott.

Északi szomszédainknál lassan alább hagyott a nemzetiség üldözése, és amilyen titokzatosan eltűnt, olyan titokzatosan ismét a helyére került a korona. Ekkor tudta meg a falu népe, hogy bő négy évtizede a magyarságukat féltő legények keze emelte le és rejtette el az anyaföldben a kő-koronát, hogy az immár meglett férfiak hozzák ismét a felszínre és helyezzék el az őt megillető helyre.

Ez a szobor nem műemlék. Lehet vitatkozni a szépségéről is, de arról, hogy példát adó magasztos emberi érzelem bizonyítéka, aligha. Turista útjainkon műemlékek sora előtt hajtunk főt, talán a csécsi emlék is megérdemelné, hogy egy pillanatra megállva főt hajtsunk előtte és az elbújtatott névtelen magyarokra.

{Műemléklap 1999/7, hátsó borítólap)

343