L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
ifjan, idősen porbahullott vitézeknek állítjuk ezt az emléket, hogy legyen hol egy-egy gyertyát gyújtanunk emlékezetükre, ha már a sírjaikhoz el nem zarándokolhatunk. Az ő újra és újra ismétlődő áldozatuk tette lehetővé, hogy zászlónk ezer éven át itt lobogjon és így méltó, hogy egybekapcsoljuk a róluk való megemlékezést az Országzászló avatással. A zászló a szabadság s a szabadság az élet. Ez a zászló pedig a mi életünket hirdette - Testvéreim - a Kárpátmedencében - és hiszem, hogy továbbra is hirdetni fogja az egész ősi hazában a magyar életet. A magyar életnek az volt a jellegzetessége, hogy bőven adott mindenkinek a szabadságból, aki hozzá közeledett, mert bízott benne, s bizalmáért csak hűséget várt cserébe. Okulnunk kellett és okultunk is. Nem szabad még egyszer megtörténnie annak, hogy orvul kicsavarják kezünkből a fegyvert azok, akiket a magyar haza minden szabadságában részesítettünk, akiket sokszor egészen indokolatlanul vezetőkül fólibénk kerekedni engedtünk. Hőseink emlékének tartozunk azzal, hogy a harcot, melyet fiaink ma is harcolnak az ősi ellenséggel szemben, itthon ugyanolyan becsülettel harcoljuk végig vállat vállnak vetve. Kicsiny és nagy egybeforrva, mint ahogy a világ bámulatára állják ők odaki. Ez a harc a mi harcunk: küzdelem a ránk szakadni készülő keleti veszedelem ellen, küzdelem az alvilág söpredéke ellen, mely nem kímél senkit és semmit, ahová elér. Küzdelem a Krisztus keresztjéért, melyet keleti martalócok le akarnak dönteni, küzdelem gyerekeink jövő boldogságáért, kiket az orosz néphez hasonlóan rabszolgasorsra akartak juttatni, küzdelem a gondolat és a lélek szabadságáért, amiért odaát megkínzatás jár és mindezek következtében küzdelem azért, hogy ez a hősök emléke továbbra is itt álljon, a zászló továbbra is itt lengjen, hirdetni ezer esztendőkön a magyar jövőt: az új Magyar Életet! Adja Isten, hogy úgy legyen. Az ünnepély után Rázgha Károly helybeli földbirtokos látta vendégül az avatáson megjelent előkelőségeket. {Csallóközi Hírlap 1941. október 12., 2) Várhosszúréten emléktáblát állítottak a világháború hősi halottainak Múlt vasárnap avatták fel ünnepélyes keretek között Várhosszúrét község 13 hősi halottjának emléktábláját. Az emléktáblát a grófi kegyúri templom előcsarnokának falába illesztették, s a kivonult tűzharcosok, leventék, hadiözvegyek, árvák és a községi elöljáróság képviselőinek jelenlétében, valamint nagyszámú közönség előtt Erm János kát. esperes avatta fel s mondott ünnepi beszédet. Méltatta a hősök emlékét, összetartásra és áldozatos munkára hívta fel a jelenvoltakat. Ezután az iskolai énekkar hazafias dalokat adott elő, leventék, tanuló ifjak s a hősi halottak unokái szavaltak alkalmi verseket s helyezték el a koszorúkat az emléktáblára. Az emléktábla avatási ünnepélyen a rozsnyói tűzharcosok képviseletében megjelentek a helyi csoport vezetői: Alt János t. százados elnök és vitéz Balázs Máté t. hadnagy, szervező tiszt. A Tűzharcos Szövetség nevében Alt János elnök üdvözölte az ünnepély résztvevőit, kegyelettel adózott a hosszúréti hős bajtársak emlékének, ismertette a Szövetség célkitűzéseit és szervező munkára hívta fel a jelenvolt baj társakat. Az ünnepély végén Balázs ig. tanító ismertette a hosszúréti hősök elhalálozásának körülményeit. Befejezésül díszmenetben vonult el a tűzharcos szakasz és a leventék osztaga a hősök emléktáblája előtt. A lélekemelő ünnepély rendezésében a község elöljárói, valamint Balázs ig. tanító és Katrenics János erdőőr buzgólkodtak. {Rozsnyói Híradó 1941. november 16., 4) Hősi emlékművet és Országzászlót állítanak Királyhelmecen A 10 ezer pengőt kitevő költségeket gyűjtés útján adja össze a község hazafias társadalma. A világháborúban elesett felvidéki hősök emlékét a húsz éves cseh megszállás alatt az ott élő magyarság nem örökíthette meg méltó módon. A felszabadulás után az egész Felvidéken előtérbe lépett ez a gondolat, s a visszatért falvak és városok most egymás után igyekeznek eleget tenni hőseik iránti kegyeletes kötelezettségüknek. Királyhelmecnek is számos hős fia áldozta életét a világháború különböző frontjain, s a járás rendkívül tevékeny főszolgabírája, Radácsy György, most mozgalmat indított a helmeci hősök 312
