L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
Melléklet
ünnepségen, amelyen így kétségkívül a Szmke, vagy más megfelelő magyar kultúregyesület vezetőségét illette volna meg az ünnepi beszéd megtartása, ha már helybeli részről nem történt erre vállalkozás, de semmiképpen sem illette volna meg az ünnepi beszéd Granatier Antalt, a Slovenská Liga és a Csehszlovák Nemzeti Tanács exponensét. És a rendezés, amely a magyar nyilvánosságra országszerte jeges zuhanyként hatott, azt a rosszul leplezett tényt igyekezett takarni, hogy ezt a kegyeletes magyar ünnepséget a magyar néptől távolálló megnyilatkozások és törekvések célkitűzései javára kíséreljék meg felhasználni. A leghatározottabban tiltakozunk az ily kirívó politikai játék ellen! A püspökii eset éles fénnyel világít arra, hogy az ittélő magyar nép jogaival és kegyeletes érzésével mily összefüggésben állnak az elhangzott ígéretek és megtörtént tények. Az ily eset nem szolgálhatja az ország nemzetiségeinek lelki megbékélését mindaddig, amíg a mértékadó felső helyen nem érvényesül az a felfogás, hogy az államhatalom helyi megbízottai ne nyúljanak bele azokba az elidegeníthetetlen érzelmi megnyilvánulásokba, amelyek egyedül és kizáróan a magyarság belső ügyét alkotják. Egyébként a felavatási ünnepség programszerűen, minden egyházi felszentelés nélkül végbement és a püspökii megjelenteken és a szűkebb környékről berendelt tűzoltó testületeken kívül Csallóköz magyar és német falvainak lakossága tartózkodott a megjelenéstől. ('Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék 1936. október 11., 3) * * * A sellyei „Kiszolgált katonák egyesülete” f. év augusztus 1-én nagyszabású ünnepélyt fog tartani. Az ünnepély, melyen sok egyenruhás kiszolgált katonát fogunk látni, mivel más községből is eljönnek Sellyére az egyenruhás tagok, nagyon impozánsnak ígérkezik. Sellye főterén, a Szentháromság szobornál koszorút fognak elhelyezni a világháborúban elesett „névtelen katona” emlékére. Szlovák és magyar nyelvű beszédek fognak elhangzani, melyek ismertetni fogják az egyesület működésének szükségességét. Az ünnepély után nagyszabású kerti mulatság lesz, melynek jövedelme a közeljövőben felállítandó „a világháborúban elesett hősök emlékszobra” költségeire lesz fordítva. - A nagy előkészületek után, rég nem látott ünnepélyben lesz részük a sellyeieknek. {Érsek-Újvár Magyar Vidék 1937. július 25., 5) Hősök emlékművének felavatási ünnepélye Vághosszúfalun Május 15-én kegyeletes megemlékezéssel és méltó ünnepélyességgel avatták fel a vághosszúfalusi hősök emlékművét, amely e kis falu negyvenhat, jeltelen sírokban nyugvó fiának emlékét és nevét van hivatva megőrizni az utókor számára. A szobor Kiinda Kálmán érsekújvári szobrász kitűnően sikerült alkotása. Egy megkoszorúzott katonasír fölött szomorkodó hadiözvegyet és hadiárvát ábrázol, a sírkereszt előtt egy eltörött kard és egy rohamsisak látható. Az említett szobrász által tervezett alapzatot Szász Antal deákii mükőmester készítette. Az ünnepély délután folyt le, nagyszámú közönség jelenlétében. Amennyire megállapítható volt, képviselve voltak a következő községek: Vágsellye, Vágvecse, Tornóc, Deáki, Vágkirályfa és Kajal. Az ünnepély „Adj Uram örök nyugalmat” című énekkel kezdődött, amelyet az egyh. dalárda adott elő. Majd Izsó József, a szoborbizottság legidősebb, de legagilisabb tagja kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elesett baj társairól az ünnepélyt a szoborleleplezéssel megnyitotta. A megnyitás után főt. Zachár Rezső vicsápapáti plébános szentelte fel az emlékművet, s mint volt tábori lelkész és volt vághosszúfalusi lelkész, könnyekig megható szent beszéddel méltatta az emlékmű jelentőségét. Az ünnepi beszédet Biskoroványi Ernő vágsellyei bankigazgató, volt baj társ mondotta el. Magas szárnyalású beszédében felidézte a harcosok nélkülözéseit, az elesettek borzalmas szenvedéseit. Igen szép szavalatokkal bővítették ki a műsort. A szobor bizottság nevében Szilágyi István adta át az emlékművet Molnár Péter községi bírónak, aki meleg szavakkal köszönte meg a szoborbizottságnak és az ifjúságnak, hogy e szép eszmét felvetették és létrehozták. Az emlékművet a község gondozásába vette át. A szobor történetét ifj. Molnár V. ismertette. Az iskolás gyermekek részéről többen helyeztek el élő virágot vers kíséretében. Mindezek után kegyeletes szavak mellett helyeztek el csokrot: főt. Zachár Rezső, Jaross Andor és Füssy Kálmán. Koszorút helyeztek el még: a köz299
