L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

Melléklet

A nemzeti áldozatkészség szobrai A magyar nemzethez! A művész szobrot farag a fából, a nemzet áldozatkészsége pedig ércbe önti, hogy épen összetételé­nek csodálatosságával végtelen időkig hirdesse a magyar társadalom dicsőségét. Szobrot emelünk magunknak büszke hiúsággal hogy fiaink, unokáink, elkövetkezendő új nemze­dékek megcsodálják alkotásunkat és ha hasonlóan históriai idők szereplői lesznek, tanuljanak belőle. Szobrot emelünk magunknak szerény alázatossággal, mert nem magunkért csináljuk, hanem heroikus csaták borzalmas tüzében elpusztult hősök özvegyeiért, árváiért, kezét, lábát vesztett, megvakult, bol­dogtalanná tett nyomorék, rokkant hőseinkért. Szobrot emelünk magunknak jogos kérkedéssel, hogy az egész világ lássa a dicső magyar nemzet kimeríthetetlen erőbírásának gyönyörű szimbólumát! Megalkotjuk a Nemzeti Áldozatkészség Szobrát! Mi, akik most Ő Felsége Apostoli Királyunk legkegyelmesebb pártfogása, - Auguszta kir. főher­cegasszony és Károly István kir. főherceg O fenségeik magas védnöksége, - gróf Tisza István m. kir. miniszterelnök, Csemoch János bíboros hercegprímás és báró Hazai Samu m. kir. honvédelmi miniszter díszelnöksége alatt ezzel az indítvánnyal lépünk a magyar nemzet elé, - úgy tervezzük, hogy az emlék megalkotásában közvetlen közreműködéssel vegyen részt a magyar társadalom min­den tagja. A művész fából kifaragja a szobrot, a hazafias társadalom pedig az adakozók nevével bevésett apró fémpikkelyekkel borítja azt be. így oldjuk meg a szobor felépítésének munkáját mindannyian, akik a nagy históriai időt éljük, - valamennyien, ahányan e szép magyar hazát vérünkkel, szellemi és anyagi erőnkkel védelmezzük. Ez emlékből, melyet fanatikus lelkesedéssel és áldozatkészséggel mi magunk építünk meg, a história levegője árad, hogy a magyar nemzet dicsőségének és hősi nagy­ságának hirdetője legyen évezredek múltán is. A szobrot befutja majd a patina, de alkotóinak nevét remekművű album őrzi meg a Nemzeti Múzeumban, sőt minden adakozó ereklyekép okmányt kap az áldozatkészség szobrának rajzával, amelyen fémlemezének helye is meg lesz jelölve. Minden magyar embernek részt kell vennie ebben a nemzeti jótékony munkában, mert az actió jövedelme az elesettek özvegyeinek és árváinak, továbbá rokkantak nyugalmas jövőjét is biztosítja. Mindenkit kérünk, hogy a gyűjtőíven jegyezze elő lemezét, hazafias adományát pedig a gyűjtők közvetítésé­vel juttassa el „A nemzeti áldozatkészség szobrának végrehajtó bizottságához.” A szobor Mátyás király ragyogó korának büszke lovagját ábrázolja. A dicső királyról egy legenda azt tarja, hogy nem halt meg, hanem egy barlangban alszik. Barlangja előtt a Megváltó születésének éjjelén kivimi egy hársfa és édes illatot árasztva virágzik. A nagy király páncélos lovagjának fából készült szobra mintha képviselné a költői képzetet, Boldog jövőnk megváltásának küzdelmes éjsza­kájában viruljon ki a jótékonyság fája, virágozzék, árassza balzsamos illatát. Ha majd felvirrad az áldozatkészség napja, olvassza fel a szenvedés zord jégmezejét és szárítsa fel a könny-harmatot, amit özvegyek, árvák és minden életörömtől megfosztott rokkantak hullajtanak! Tájékoztató a fenti szózathoz Am. kir. Honvédelmi Minisztérium hadsegélyző Hivatala és az Auguszta Alap a háború kitörése óta országosan szervezik a hadi jótékonyságot olyan célok szolgálatára, amelyek a háború legsúlyosabb problémáját képezik. Ezek a célok: az ország védelmében elesett katonák özvegyeinek és árváinak, valamint rokkant harcosainak tisztességes, a magyar nemzet heroizmusához méltó eltartása. Mind a két feladat tökéletes elvégzése a nemzet dolga, mert a nemzeti jólétünk ügye az, hogy a háború utáni jövőben fejlődésünk útját ne állják a háború borzalmai. Ne terheljék az újjáalakítás óri­ási munkáját a háború pusztításai nyomában támadt gondok és bajok. A bajok és a gondok már most mutatkoznak és minél tovább tart a háború, annál jobban megnövekszenek. A társadalomnak, amely a nemzet egyik ugyanolyan hatalmas szerve, mint az állami szervezete, sötét jelenségek fellépésével szemben meg kell kezdeni climináló munkáját, még mielőtt a bajok nagyra nőnek, mielőtt a társadalom életképességét, működésének zavartalanságát veszélyeztetnék. Az állami szervezet egyelőre a jelen gondjainak elhárítása foglalkoztatja, - a társadalom kötelessé­ge tehát — már a tehermegosztás elvénél fogva is — a jövő biztonságának előkészítése. A két hadse­gélyező intézmény egyéb action kívül ezt a célt szolgálja: 256

Next

/
Thumbnails
Contents