L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
6. Az emlékjelek állíttatói
A rimaszombati hősök emlékművére is több ilyen támogatás érkezett, s nem csupán helybeliektől, hanem más településről is. Kozlay Kálmán szekszárdi állami gimn. tanár a „Hősök Emlékművének” felavatása alkalmából koszorúmegváltásként 20 P-öt küldött lapunk útján az Emlékműbizottságnak,563 Néhai Zemandl Ulrik elhalálozása alkalmából a Zemandl-család koszorúmegváltás címén a rimaszombati hősök emlékmű alapja javára 120 koronát adományozott,564 565 566 567 568 Dr. Perecz Barna olaszliszkai orvos száz koronát adományozott koszorúmegváltás címén az itteni hősök emlékműve javára néhai Szoyka Pálné elhalálozása alkalmából.TM Keresik László helybeli kereskedő néhai Szoyka Pálné elhalálozás alkalmából koszorúmegváltás címén 50 koronát küldött be szerkesztőségünkhöz a rimaszombati hősök emlékműve javára, mely összeget az emlékmű bizottság pénztárnokához juttatjuk.TM Az emlékmű felavatásakor viszont sok esetben az emlékműre szánt koszorú összegét váltották meg jótékony célra: A rimaszombati Hősök Emlékművének leleplezési ünnepélye alkalmából koszorúmegváltás címén a hadiárvák és özvegyek javára a Rimaszombati Járási Hitelszövetkezethez befolyt: Pénzügyigazgatóság és a melléje rendelt számvevőség tisztviselői kara 30.- - Sichert Károlyné és Kontovich Jolán fivérük emlékére 30 P. - Rimaszombati Járási kereskedelmi Grémium 20, Rimaszombati Járási Ipartestület 20 P.TM A két világháború között - de később is - az egyik legközkedveltebb darab Az obsitos című népszínmű volt. Léván is ezt a színdarabot adták elő 1935-ben adományszerzési céllal: Már csak 2 nap választ el bennünket „Az obsitos ” előadásától, melyet a lévai h. rokkant egyesület rendez a világháborúban elesetek emlékművének alapja javára. Ez a megmozdulás, mint ahogy már jeleztük, társadalmunk egyik legnagyobb, legszebb, legnemesebb esemény lesz. Nincs család, akiknek valamely kedves hozzátartozója ne maradt volna oda a messzi idegen csataterek ismeretlen rögei alatt, nagyon sokszor jeltelenül. Erkölcsi kötelességünk az emlékművel kapcsolatban mindent megtenni, hogy az méltó legyen az elesettek emlékéhez, amelyre tisztelettel tekint minden érző szív, minden késői utód. - A városi szállóban július hó 5-én megtartandó estélyt tegyük sikeressé, megnyugvásul szívünknek, kötelező tartozás lerovásaként feledhetetlen elesetteink emlékével szemben.TM Az emlékjelek zöme tehát közadakozásból készült, a Rimaszombathoz közeli Balog településen a huszonhét, háborúban elesett katona hozzátartozói adták össze az emléktáblához szükséges összeget, a 3000 koronát.569 Kuntapolcán 1931-ben a templom mellett felállított emlékművet a felirat tanúsága szerint: „Állíttatta a Leánykör.” A csallóközi karcsaszéli falvakban 1917-ben a fogyasztási szövetkezet volt a kezdeményező: „Karcsaszéli szövetkezetek igazgatósága gyűjtést indított az elesett katonák szobrára. A szövetkezet 50 koronát szavazott meg, kéri a nemeslelkű emberek támogatását az igazgatóság.”570 - áll a Csallóközben. A szocializmus időszakában is készültek emlékek közadakozásból, sok esetben az egyházközségek kezdeményezésére, de arra vonatkozó adatot is találtam, amikor társadalmi szervet, a Vöröskereszt is szerepet játszott ebben. Ami viszont meglepő, hogy Csallóközaranyoson 1975-ben a 563 Koszorúmegváltás. Gömör, 1932. november 15., 5. p. 564 Koszorúmegváltás. Gömör, 1933. január 1., 3. p. 565 Koszorúmegváltás. Gömör, 1933. február 25., 3. p. 566 Koszorúmegváltás. Gömör, 1934. február 18., 3. p. 567 Koszorúmegváltás. Gömör, 1942. november 8., 3. p. 568 Emlékművet a világháborúban elesett hősöknek. Lévai Újság, 1935. július 3., 4. p. 569 Rimavölgye, 1927. október 5., 4. p. 570 Gyűjtés az elesett katonák szobrára. Csallóköz, 1917. december 28., 2. p. 216
