L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
Számos olyan háborús emlékjelet emeltek, amelyek bár nem kereszt alakúak, azonban a kereszt különféle módon megjelenik rajtuk. Például egy obeliszk tetején, vagy az emlékműre vésve, esetleg domborműként vagy egy kisebb keresztet építenek be, vagy erősítenek fel valamilyen technikával az emlékműre. A keresztény és „pogány” szimbólum lúrcsa társítását figyelhetjük meg a kisgyarmati háborús emlékművön: az obeliszk tetején a mitikus turulmadár, alatta pedig egy feszület látható. Elsősorban a kelet-szlovákiai régió magyarlakta településein gyakoriak a kettős keresztek a világháborús emlékművek tetején. 5.3.3. A Magyar Honvédség által állított emlékkeresztek az elfoglalt ukrán területeken Témánk kapcsán fontos szólnunk azokról az emlékkeresztekről, amelyeket a második világháború idején a Magyar Honvédség állított a Szovjetunióban, az elfoglalt ukrán falvakban és a fontosabb útelágazásoknál. A kereszteken az alábbi felirat állt: OROSZOK! ITT JÁRT A MAGYAR HARSEREG: ÉS A KERESZTET FÖLDET ÉS SZABADSÁGOT VISSZAADTA NEKTEK! 1942. Az Érsekújvár és Vidéke részletesen tájékoztat a hármas halomra állított kettős kereszt felszentelési szertartásáról is, megemlítve, hogy a kereszt felirata kétnyelvű, azaz magyar és orosz: Az emlékkereszteket, amennyiben a körülmények megengedik, az orosz nép és a pópák jelenlétében, ünnepi keretek között avatják fel a honvédek. Az ünnepség során a kereszt megáldása után a pópák is imát mondanak a híveik élén, majd pedig a magyar tábori lelkész méltatja a kereszt jelentőségét, mindenkor rámutatván arra, hogy míg a megváltásnak e szent jelképe áldást hoz azokra a népekre, amelyek tiszteletben tartják és szívükbe fogadják, addig a keresztet elvető országok romlás és szenvedés földjévé válnak. A parancs a honvéd tábori lelkészek számára szóló irányelvként elrendeli, hogy méltató beszédükben - amelyet orosz nyelven is meg kell ismételni - utaljanak a magyar királyi honvédség küzdelmének céljaira, hangsúlyozzák, hogy a honvédség a gonoszság letörése és a kereszténység ellenségeinek elűzése végett jött orosz földre. Azt akarja, hogy az orosz nép a kereszténység védelme alatt újból boldog legyen és régi bőségben és békességben éljen (...) felavatásán az orosz nép is megható kegyelettel vett részt. Minden ilyen avató ünnepség a magyar Himnusz, valamint egy régi orosz nemzeti ének eléneklésével fejeződik be.501 Még számos példát hozhatnék mind az első, mind pedig a második világháborúhoz kötődő emlékkeresztekre vonatkozóan, azonban terjedelmi okokból ettől most eltekintek.507 508 5.4. Szentek szobrai A kutatott területen számos olyan háborús emlékjelet találunk, amelyek a szakrális kisemlékek egyik klasszikus csoportjába, a szentek szobrainak kategóriájába tartoznak. 507 Emlékművet állítanak fel minden elfoglalt orosz helyiségben a bevonuló honvéd csapatok. Érsekújvár és Vidéke, 1942. július 25., 4. p.; a keresztekről készült felvételeket lásd: Ungváry Krisztián: A magyar megszálló alakulatok Ukrajnában (Ungváry 2000, 402), vagy pl. Pihurik Judit: Naplók és memoárok a Don-kanyarban 1942-1943 (Pihurik 2007, 113), Képes Vasárnap, 1942. szeptember 22., 61. p. 508 Például azon a helyen, ahol Horthy István életét vesztette egy halálhelyjel kategóriájába sorolható emlékkeresztet állítottak a következő felirattal: „Ezen a helyen hősi halált halt a Hazáért vitéz nagybányai HORTHY ISTVÁN rep. fhdgy. Magyarország főméltóságú kormányzó helyettese. 1942. VIII. hó 20-án 5 ó. 7 p-kor.” Képes Vasárnap, 1942. okt. 13., 2. p. 191
