L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

A harcban elesett katonák emlékének megörökítésére vonatkozólag az alábbi megszívlelésre érdemlő sorokat vettük:

A jelenlegi háború nagysága miatt sokkal több áldozatot kíván, mint bármely előbbi. Hogy tehát az utókor ne feledkezzék meg a most eleső vitézekről, igyekezzék minden községi elöljáróság pontosan nyilvántartani a háborúban elesett lakosainak számát. A békekötés után minden község a községháza vagy templom falára készíttessen márvány-táblát, melyen az illető községnek az 1914-i háborúban elesett lakosai emlékét örökítse meg. így a község lakosait mindig emlékeztetni fogja a tábla, hogy a hazáért meghalni szép és dicső dologi"

A Nyitramegyei Szemle 1914. decemberi számában közölték Vécsey József Aurél gyulafehérvári teológiai tanár felhívását, amelynek szövege nagyon hasonlít az Ung-ban megjelentet felhívás szövegéhez, azzal a különbséggel, hogy Vécseynél a katolikus közösségek a címzettek, s az elöljáróság helyett a lelkipásztorok s plébánosok figyelmét hívja fel az elesettek pontos nyilvántartására.11 12 Kutatásaim során egyelőre nem sikerült fényt deríteni a felhívás pontos forrására.

A szóban forgó mindkét felhívás szerint az emlékjelek csak a békekötés után készülnének el, s kerülnének a helyükre. A korabeli sajtóban sorra jelentek meg a hasonló felhívások, illetve ötletek. Hont vármegye törvényhatósága december 20-án egy Pápáról küldött levél hatására foglalkozott a kérdéssel, azonban a helyi illetékesek is azon a véleményen voltak, hogy emlékművek állításával célszerűbb lesz a békekötés után foglalkozni:

Vármegyénk törvényhatóságának e hó 20-án tartott közgyűlésén a pápai m. kir. 7-ik honvédezred átirata folytán tárgyalásra került, hogy vármegyénk az e háborúban elhalt hőseink nevét emlékszobor alakjában örökítse meg. Az eszme természetesen lelkes visszhangra talált, de az a vélemény alakult ki, hogy az emlék felállítását célzó mozgalom megindítása sokkal eredményesebb lesz azon időben, midőn a ma még teljes erejével tomboló harcokból kijutva a béke fog bekövetkezni, amikor úgy egyesek adakozása mint a béke beállását követő általános öröm sokkal inkább fogja lehetővé tenni az elesett hősök nagy számához és önfeláldozó hazaszeretetük nagyságához méltó és illő emlékmű felállítását. A közgyűlés azonban elhatározta, hogy már most felhívja a vármegye alispánját, hogy majdan a legalkalmasabb időben indítson mozgalmat egy Ipolyságon a törvényhatóság székhelyén felállítandó emlékműre s ezzel egyidejűleg intézzen a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztést ezen mozgalom anyagi támogatása céljából,13

Besztercebányán a város 10 ezer koronát szavazott meg a háborús emlékműre. A kezdeményezésről beszámoló cikk írója azonban nem helyesli ezt a döntést, sokkal ésszerűbbnek és fontosabbnak tartaná, ha inkább a rászorulók támogatására helyeznék a hangsúlyt, s az emlékműállítás ügyével majd a háború után foglalkoznának:

A besztercebányai 16. gyalogezred hősies küzdelmeinek megörökítésére Besztercebánya szobrot akar emelni, és maga részéről erre a célra tízezer koronát szavazott meg. Egyúttal elhatározta, hogy a szomszéd városokat is felhívja adakozásra. Gyönyörű eszme, ez tagadhatatlan. De lehet-e gondolni mai időben városokat díszítő, bár hazafias természetű emlékekre. Nem szebb, nem hasznosabb most alapokat gyűjteni a rokkantaknak, vakoknak, özvegyeknek, árváknak stb. Ezek segítségére legyünk és amíg egy hadisújtott van e hazában, addig ne gondoljunk emlékszobrokra. Majd ha vége lesz a borzalmaknak, ha minden könny jel lesz szárítva, akkor állítunk emlékszobrokat.14

Miközben sok lapban még csak az első felhívásokat közölték, több településen már emlékkereszteket állítottak az elesetteknek. A Bátorfalun 1914-ben az felavattott feszületre az alábbi felirat került:

11 Emléktáblát az elesetteknek! Ung 1914. október 25., 1. p.

12 A felhívás szövegét lásd a Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei című fejezetben.

13 Hőseink emlékszobra Ipolyságon. Honti Lapok 1915. december 25., 4. p.

14 Honvédszobor Besztercebányán. Felsőnógrád 1915. október 7., 2. p.

18