L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
Ebben az időszakban egymást követték az ezek felavatásáról szóló hírek a korabeli lapokban. Valamennyi felekezet templomában találhatóak ilyen táblák, amelyek egy része domborművel kombinált, esetleg alatta helyeztek el valamilyen szobrot vagy festmény került fölé. Akadnak köztük nagyon szép művészi kivitelezésű darabok, mint például a komáromi Szent Andrástemplomban, ahol a Rigele Alajos gutái háborús emlékművén látható szoborcsoporthoz nagyon hasonlító domborműves ábrázolást találunk, azaz Jézus alakját a sebesült katonát tartó két angyal fölött. A tábla kovácsoltvas díszítését egy komáromi mester készítette. Ez az emlékjel a templom egyik jobboldali mellékoltára fölött található, tehát a katolikus hívek számára az így kialakított mellékhajó egyfajta „Idősök kápolnája” szerepét is betölti.491 Eredetileg a komáromi neológ zsinagógában avatták fel az első világháborúban elesett 45 komáromi zsidó áldozat emlékét őrző hatalmas emléktáblát, amely Berecz Gyula alkotása. Felső részében sasokat és kardot ábrázoló dombormű látható.492 A mátyusföldi Hidaskürt katolikus templomában fekete márvány emléktábla őrzi az első világháború áldozatainak emlékét. A tábla alatt egy oltáron a halott Jézust és az őt sirató Mária szobra található. Magán az emléktáblán két angyal egy szalagot tart a következő felirattal: Hiszem az örök életet. Alatta: Akik a világháborúban mindent oda adtatok érettünk/ Szeretetünk és hálánk lebegjen a jeltelen sírjaitok felett. E felirat alatt olvasható az elhunytak neve több oszlopban, s a tábla legalján a következő szöveg: Ha fiad halt meg, Te ma is szülő vagy, egy hősnek édes szülője. Magad is hős vagy, mert vért és életet Áldoztál és egy fájdalmas sebet viselsz a sírig! ,,Fiad ivott a vértanúkat nevelő borból” Ha hitves voltál, legyen vigasztalásodra hogy a hős a Te szavadra kereste a találkozást Jézussal, aki megáldotta házasságtokat. Aki ebből a kenyérből eszik, annak örök élete vagyon. A Komárom melletti Izsán 1922 decemberében a református templomban ünnepélyes keretek között felavatott emléktábla feliratának záró részét a következő sorok képezik: Drága szent halottak messze idegenben, Egy egész nemzet küld értetek imát, Hogy a túlvilági fényes seregekben Hős fejetek nyerjen méltó koronát! A csallóközi Tósnyárasdon a katolikus templomban az első és második világháború áldozatainak emlékét őrző két egyforma emléktábla fölött Jézust és egy sebesült katonát ábrázoló festmény látható. A templomokban a világháborús emléktáblák számos variánsával találkozunk még, a protestáns, elsősorban a református templomokban elhelyezett táblákon sok esetben különféle bibliai idézetek is olvashatók, vagy - ahogy arról már fentebb is szó volt - néhányat különféle lcisebb-nagyobb domborművel egészítenek lei,493 illetve koszorú, valamilyen katonai szimbólum (pl. sisak, kard vagy más fegyver) látható rajtuk. A második világháború után ugyancsak sok emléktáblát helyeztek el az áldozatok emlékére, 1989 után pedig számos táblát avattak fel a ravatalozók külső falán, sokszor ökumenikus istentisztelet keretében. A templomi táblák között található néhány olyan is, amelyet a szülők vagy más hozzátartozók állítottak a második világháborúban idegenben elesett és eltemetett hozzátartozójuk emlékére. A vaj kai templomban például egy fekete márványtábla őrzi Kaholek József emlékét: KAHOLEK JÓZSEF A második világháború 491 A szakrális jelleggel épült hősök kápolnájáról egy későbbi alfejezetben még szólok. 492 Mivel a holokauszt után a komáromi zsidók közül csak nagyon kevesen tértek vissza, a hitközség kénytelen volt eladni a neológ zsinagógát. Az emlékjelet a temetőben épült szertartásterembe vitték, 1978 óta áll az új helyén a bejárattal szemben. 493 A csallóközi Kisudvarnokon például egy Jézus-fejet ábrázoló dombormű. 185
