L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei
5. Szakrális kisemlékek mint a háborúk jelei Ebben a fejezetben az első és a második világháborúhoz kapcsolódó szakrális lcisemlékeket mutatom be.456 A szakrális kisemlékek kategóriáját az eddigi szakkutatás formai szempontból határozta meg és csoportosította (Liszlca 1995, 27-37; Liszka 2000 19-31). Véleményem szerint, ha funkcionális szempontból közelítjük meg és kategorizáljuk a szakrális lcisemlékeket, akkor ezek köre jelentősen kibővül, mivel egy ilyen megközelítés alapján a háborúkhoz kötődő emlékjelek zömét is ebbe a kategóriába sorolhatjuk. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy valamennyi olyan emlékjelet, objektumot, amelyet valamelyik egyház papja megáldott, illetve felszentelt, szakrális kisemléknek tekinthetjük, akkor az összes felszentelt háborús emlékjel, tehát az emlékművek és az emléktáblák is ebbe a kategóriába kerülnek. A funkcionális megközelítés alapján szintén ide tartoznak azok a kopjafák/emlékoszlopok, illetve más fából faragott objektumok is, amelyeket valamelyik egyház képviselője ugyancsak felszentelt vagy pedig valamelyik egyház állított vallási célzattal.457 Több, a háborúval kapcsolatos emlékjel felszentelésekor elhangzott beszéd is tanúsítja, hogy gyakran maguk a lelkészek is szakrális objektumként tekintettek a felavatott - sokszor vallási szimbólumokat nélkülöző - új emlékműre. Nagyon jó példa ennek szemléltetésére a csallóközi Bősön 1936-ban a Hősök emlékoszlopa felszentelése alkalmával Bohus Rezső plébános beszéde. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen az emlékművön vallási szimbólum nem található. A kovácsoltvas kerítéssel körülkerített lépcsős talapzaton egy négyzetes átmérőjű hatalmas hasáb, tetején az emlékmű anyagából, gránitból készült „harmincésfeles löveg” képezi a monumentumot.458 Négy oldalán fekete márványlapokat helyeztek el a háborúban elesett 120 áldozat névsorával, a főoldalt pedig egy hatalmas fémkard díszíti babérkoszorúval.459 „Az emlékmű leleplezése tábori Istentisztelettel kezdődött a hősök emlékoszlopa mellett emelt oltáron. Mise végeztével a szobor megszentelése következett, majd az ünnepi szónok, Bohus Rezső plébános méltatta az emlékmű jelentőségét magas szárnyalású beszédében.”460 Néhány részlet az elhangzott beszédéből: Mélyen tisztelt Közönség! Községünkben ismét több van egy szent hellyel. Egy szent hellyel, ahova eljárhatunk érettük [az elesett katonákért - L.J.I. megj.] imádkozni, ahol a megemlékezés fénylő mécsesét meggyújthatjuk az O tiszteletükre, s ahova minden időben letehetjük a tisztelet, a szeretet, a ragaszkodás s a hála egy illatos, harmatos virágszálát (...) Akácvirágos magyar falunkból hadba indult, de ide vissza nem térő elesett hőseink emlékoszlopa az ég felé mutat, s ezért mielőtt szét osztanánk, mondjunk el mindnyájan, ki-ki vallása szerint egy-egy szívből jövő halk fohászt, hogy szálljon alázatos könyörgésünk, imádságunk sebesen min száguldó vihar az Isten trónusa elé, hogy a háborúban elesett Hőseinknek, Bős Község fiainak, a Ti gyermekeiteknek, apáitoknak, férjeteknek, testvéreiteknek, rokonaitoknak adjon a Mindenható hatalmas Istenünk csendes, békés nyugodalmat, boldog örök álmot...461 Sok településen a református egyház ugyancsak jelentős szerepet játszott a háborús emlékművek létrehozásának szinte minden mozzanatánál, a gyűjtéstől kezdve egészen a felavatásig. Jó példa ennek szemléltetésére az egykori Bars megyei Kiskálnán, a református templom előtti téren elhelyezett 456 A témával már egy korábbi tanulmányomban foglalkoztam (L. Juhász 2010b). Jelen változat annak újragondolt, bővített változata. 457 A leleszi premontrei szerzetesrend Szent Norbert emlékére emelt egy fából faragott oszlopot, melyet Szent Norbert domborműve díszít (L. Juhász 2005, 255). Emlékoszlopot/kopjafát állítottak a reformáció emlékére például Szaláncon (L. Juhász 2005, 42), Zselízen Huszár Gál református prédikátor emlékére úgyszintén (L. Juhász 2005, 212). Továbbá számos fából faragott, Kálvin Jánost ábrázoló szobrot is állítottak az utóbbi években (pl. a csallóközi Csicsón és Alistálon). 458 Egész Csallóköz ünneplése mellett folyt le az elesett hősök emlékének leleplezése Bősön. Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék, 1936. november 1., 1. p. 459 Az emlékmű ma is abban az eredeti állapotában látható, ahogyan azt 1936-ban felszentelték. 460 Egész Csallóköz ünneplése mellett folyt le az elesett hősök emlékének leleplezése Bősön. Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék, 1936. november 1., 1. p. 461 Egész Csallóköz ünneplése mellett folyt le az elesett hősök emlékének leleplezése Bősön. Csallóközi Hírlap - Magyar Vidék, 1936. november 1., 2. p. 177
