L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
4. Holokauszt
kedni látszik.389 Nyílt vagy burkolt törekvések mutatkoznak a soá relativizálására is: a holokauszt egyediségét - egy nép teljes kiirtására tett összeurópai kísérlet tényét - vonják kétségbe, s a kommunizmus nevében elkövetett bűnökkel teszik egyenlővé. Az antiszemitizmus erősen kötődik az Izrael-ellenességhez is, amit több arab országban különféle körök, ill. fegyveres szélsőséges csoportok igyekeznek ügyesen kihasználni, s ugyanakkor saját maguk is gerjeszteni.390 Úgy tűnik, hogy Európában a szóban forgó jelenségek éppen azokban az országokban erőteljesebbek, ahol maga a lakosság egy része a második világháború idején a náci kollaboránsként jelentős szerepet játszott a zsidóüldözésben, aktívan részt vett kifosztásukban, sőt legyilkolásukban is.391 A volt szocialista országok nagy részében a mai napig sem történt meg a szembenézés a holokauszt tényével, illetve az adott ország felelősségével, a vészkorszak éveiben játszott szerepével. Egyes országok még napjainkban is igyekeznek a felelősséget egyedül a náci Németországra, a náci katonákra hárítani. Most nem lehet célom ennek a témának a taglalása, csupán bizonyos tendenciákra, jelenségekre szándékoztam rámutatni. Az antiszemitizmus az általam kutatott területen is érzékelhető, ez többek közt a zsidósághoz kötődő épületek, emlékjelek, vagy temetői sírjelek meggyalázásában is megnyilvánul. Fentebb már szóltam a komáromi holokauszt-emléktábla ellopásáról, illetve a 2006-ban felavatott új emléktábla náci jelképekkel történt meggyalázásáról. Az utóbbi években magam is dokumentáltam néhány hasonló esetet a kutatott területen. 2007-ben még egy olyan félreeső helyen is felbukkan e jelenség, mint a Felső- és Alsószeli határában található évtizedek óta használatlan és növényzettel benőtt felsőszeli zsidó temető egykori romos szertartásterme, ahová horogkeresztet festettek. Mag Gyula szobrászművész alkotását, a rimaszombati holokauszt-emlékművet 2005 májusában avatták fel az alábbi felirattal: A HOLOKAUSZTBANHALÁLRA KÍNZOTT ZSIDÓ POLGÁRAINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA RIMASZOMBAT VÁROSA 2005 MÁJUS A leleplezést követően alig két hónappal már az alábbi hírt olvashattuk a Vasárnap című szlovákiai magyar hetilap egyik külső munkatársától: „A világháború hazugság” - a rimaszombati, alig két hónappal ezelőtt átadott holokauszt-emlékműre rákapart mondat mindennél jobban jelzi, hogy a holokausztnak, a zsidó- és fajgyűlöletnek ma is vannak hívei. Hogy ma is vannak olyanok, s talán nem is kevesen, akik a 61 évvel ezelőtti eseményeket nem tragédiának, bűntettnek, hanem szükségszerűnek és elfogadhatónak tartják.392 A dunaszerdahelyi holokauszt-emlékmü meggyalázásáról 2002-ben adtak hírt: 3 89 A sors fintora, hogy Németországban például éppen olyan személy (Oskar Gröning) bizonygatja a holokauszt megtörténtét, aki annak idején aktív résztvevőként az egyik táborban teljesített szolgálatot. Egy bélyeggyűjtő klubban találkozott egy holokauszttagadóval, s miután beszerzett egy újnáci kiadványt, a margóra írt állításaikat cáfoló megjegyzéseivel visszaküldte említett klubtársának. Miután ezeket a kommentárokat a klubtárs megjelentette egy újnáci lapban, Gröning számos telefonhívást kapott. „Ezek 90 százaléka mind olyan emberektől jött, akik megpróbálták bizonyítani, hogy amit saját szememmel láttam és A uschwitzban tapasztaltam, az egy nagynagy tévedés, hogy csupán hallucináltam, mert az egész meg sem történt " - nyilatkozta egy interjú során. „Szeretném, ha hinnének nekem. Láttam a gázkamrákat. Láttam a krematóriumokat. Láttam a máglyákat. Ott voltam a rámpán, amikor a szelekcióra sor került. Szeretném, ha elhinnék nekem, hogy mindezekre sor került, mert én ott voltam " (Laurence Ress: Auschwitz. A nácik és a végső megoldás. Budapest: Alexandra 2005, 295-296. p.) 390 A témának ma már gazdag irodalma van, lásd pl. Kovács András (szerk.): A modern antiszemitizmus. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó 1999; Gadó-Novák-Szántó (szerk.): Új antiszemitizmus. Budapest: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2007; Standeisky Éva: Antiszemitizmusok. Budapest: Argumentum 2007. 391 A tengernyi kapcsolódó irodalomból lásd pl. Sass Andor: A szlovákiai zsidók üldözése 1939-1945. Pozsony: Kalligram 1993; Randolph Braham: A román nacionalisták és holocaust. Budapest: Múlt és Jövő Kiadó 1998; Tomas Venclova: Litvánok és... Válogatott esszék. Budapest: Európa Könyvkiadó 2003; T. Jan Gross: Szomszédok. A jedwabnei zsidók legyilkolása. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó 2004; Christian Gerlach - Götz Aly: Az utolsó fejezet. A magyar zsidók legyilkolása. Budapest: Nórán 2005; Kádár Gábor- Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. Budapest: Jaffa Kiadó 2005. 392 Puntigán József: Holokauszt Nógrádban és Gömörben. Vasárnap, 2005. július 22., 20. p. 152
