L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
SLOVENSKEJ REPUBLIKY AKO I VŠETKÝM, KTORÍ VLOŽILI UM, PRACOVITOSŤ A ŽIVOTY DO TOHTO DIELA ZA POVZNESENIE SLOVENSKA320 Ezeknek az emléktábláknak az elhelyezése a magyar lakosság körében ellenszenvet váltott ki, Komáromban például rövid idővel a felavatása után fekete szórófestékkel fújták le. *** Új elemnek tekinthető az emlékműveiméi tartott 1989 utáni programokban szerepelő hagyományőrző katonai csoportok megjelenése. Egyes helyeken a magyar nemzeti zászló mellett feltűnt az árpádsávos lobogó is. Ezeken a rendezvényeken (is) a „hősi múlt” iránti nosztalgia, a lovagias, hősies magyar nemzet mítoszának újjáéledése figyelhető meg. A kutatott terület háborús emlékjelei iránt egyre fokozottabb érdeklődés tapasztalható a magyarországi félkatonai, paramilitáris szervezetek részéről, ez a tendencia egyenes arányban áll a szélsőjobb magyarországi erősödésével. Az egyik magyarországi szélsőjobboldali eszmeiséget képviselő zenekar321 Hősök Oldala címen honlapot indított azzal a céllal, hogy összegyűjtse a történelmi Magyarországon található valamennyi háborús emlékjelet, s ezáltal „emléket állítson hőseinknek, akik a legdrágábbat, az életüket adták a Magyar Hazáért”. A felhívást közzétevő egyik szlovákiai magyar hírportálon közölték a címet is, ahová a fényképeket küldhetik, s hozzáfűzik: „Biztatjuk olvasóinkat, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a felvidéki világháborús emlékművek, emléktáblák fotóit küldjék el a fent megadott címre.” Az említett zenekaron kívül más, szintén a szélsőjobbhoz kötődő magyarországi együttesek repertoárjában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hőskultusz, a katonaeszmény dicsőítése, valamint egyéb militáris és fajgyűlölő elemek is. A kutatott terület különböző településein - elsősorban az utóbbi néhány évben - egyre gyakrabban tűnnek fel a magyarországi szélsőjobboldali csoportosulások tagjai egy-egy háborús emlékműnél. A magyarországi paramilitáris szervezet, a Nemzeti Orsereg322 egyenruhás tagjai Királyhelmecen az első bécsi döntés 70. évfordulója kapcsán koszorúztak a világháborús emlékműnél. Az eset politikai vihart kavart, Robert Fico kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatót is tartott az ügyben, s tiltakozott az ellen, hogy Szlovákiában „egyenruhás magyar nácik” népszerűsítsék eszméiket. A sajtó is többször foglalkozott az üggyel, többek közt az Új Szó is, amelynek a csoport vezetője többek közt elmondta, hogy „...meghívtak bennünket a városba, hogy ki, arról nem kívánok nyilatkozni”.323 A katonai egyenruhát viselő tagok ellen a szlovák rendőrség bűnvádi eljárást indított, Királyhelmec polgármestere eltávolíttatta az emlékmű mellől a koszorút: 320 „Szlovákia polgárainak, akik 1938-1945 között, Dél-Szlovákia magyar megszállása idején szenvedtek és életüket áldozták a Szlovák Köztársaság függetlenségéért és területi sérthetetlenségéért, és mindazoknak, akik tudásukat, kezük munkáját és életüket adták e műbe Szlovákia felemelkedéséért.” (L. J. I ford.). 321 Az egyik, közelmúltbeli koncertjüket népszerűsítő plakát motívuma a katonasírt jelképező keresztre helyezett katonai rohamsisak valamint egy álló katona szilurttje volt. 322 ANemzeti Orsereg 2007 tavaszán alakult Nyíregyházán, 2009-ben jogerősen is bejegyezték Debrecenben (hivatalos nevén: Nemzeti Hagyományőrző és Polgárőr Egyesület). Félkatonai szervezet, szoros kapcsolatban vannak a Jobbikkal, s többen tagjai a Jobbiknak. Ruházatuk is a második világháború idején rendszeresített katonai egyenruhát utánozza, karszalagjuk a nyilasok karszalagját idézi. Pár hónappal a Magyar Gárda előtt alakult meg, egy 28 tagból álló szakasz részt vett a gárdisták avatásán, azóta több alkalommal együtt szerepeltek különféle rendezvényeken (www.wikipédia.org/wiki/Nemzeti_ Orsereg, 2010. 8. 28.). 323 Leczo Zoltán: „A magyar kormánynak üzentünk”. A nemzeti Őrsereg az állítja, szimbolikájának semmi köze sincs az egykori nyilaskeresztes párthoz. Új Szó, 2008. november 19., 3. p. A lapban megjelent cikk egy részét a Mellékletben közlöm. 124
