L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)

3. A háborúk jelei a politikai események tükrében

...Amikor több mint egy évtizedes hallgatás után, az áldozatok és hősök neveinek felolvasása alatt megszólaltak a város templomainak harangjai, az emberek többségének szeme megtelt könnyel. A bensőséges ünnepély az emlékoszlop megkoszorúzásával fejeződött be. A rendezvény szervezői — a Csemadok Városi Szervezete, Nagymegyer Város Önkormányzata és e város egyházai — így tiszte­legtek a hősök emléke előtt. Az első megemlékezés óta több mint 10 év telt el. Azóta a Hősök terén, az emlékoszlopokncd minden évben a Csemadok nagymegyeri Szervezete november 2-án (...) koszorúzási emlékünnepséget ren­dez. A koszorúzást ünnepséget az 1991-es év hagyománya alapján közösen szervezzük a város önkormányzatával és a helyi egyházakkal, akik minden évben lerótták kegyeletüket... Mint szerve­ző, ugyanakkor elmondhatom, hogy tíz év sem volt elegendő arra, hogy befejeződjön az 1991-ben elkezdett törekvés. Az elmúlt tíz év alatt nem sikerült elérnünk, hogy a 2. világháború 115 hősének a nevét egy márványtáblába bevéssék, és a Hősök terén megfelelő környezeti átalakítást valósítsuk meg... A város lakossága sajnos tíz év után sem mutatott kellő érdeklődést egykori hősi halottjainak emlékére rendezett megemlékezés iránt. Csupán kis létszámú felnőtt lakosság (a még élő közvetlen hozzátartozók) jelenlétében tartottuk e koszorúzást ünnepséget. Úgy érzem, egy évtized sem elég, hogy a korábban kialakult közönyt eltávolítsuk. Ezért is vállaltam könyvemnek megírását, hogy azt a történelmi valóságot, amit már nagyon sokan elfelejtettek, vagy nem volt vele módjuk korábban megismerkedni, városunknak minél több ma élő polgára megismerhesse. (Varga 2002, 136-137) Máshol viszont éppen azért döntöttek így, mert a nemzeti jelleg hangsúlyozása volt az elsődleges cél. Ebből a szempontból fontos megemlítenünk azt a kopjafát, amelyet a helyi roma polgári társulása a cigány holokauszt áldozatai emlékére állított Csatán 2005-ben. A kezdeményező elmondása szerint ezzel is ki szerették volna fejezni, hogy ők is magyarok.316 A csallóközi Csicsón 1993-ban a római kato­likus és a református felekezet közötti nézeteltérés miatt döntöttek a reformátusok úgy, hogy az eleset­tek névsorát is tartalmazó impozáns emlékmű mellé állítanak két kopjafát a két világégés áldozatainak emlékére (L. Juhász 2005, 44). A kutatott területen elterjedtek az ún. kombinált emlékművek, vagyis amikor a kopjafa/emlékoszlop mellé, illetve két oldalára az áldozatok névsorát tarlamazó emléktábla kerül. Eddigi kutatásaim azt támasztják alá, hogy a legelső ilyen változatot a Rozsnyó melletti Csúcsomban állították 1993-ban. Az ő példájukat követték az ugyancsak rozsnyói járásbeli Hosszúszón is. Az itteni állíttatok, mielőtt dön­töttek volna, előzőleg megnézték a csucsomi emlékművet. Dunaradványon is emellett a megoldás mel­lett döntöttek, amikor 1994-ben, a község bombázásának 50. évfordulója alkalmából felavatták a máso­dik világháború áldozatainak emlékművét a Duna partján. A dunaradványi emlékművet alkotó kopjafa az időjárás viszontagságainak következtében annyira tönkrement, hogy felavatása után 6 évvel le kel­lett cserélni. Az eredeti oszlopot egy magyarországi fafaragó (Molnár Albert) készítette, ennek máso­latát faragta ki ismét a közeli Búcson élő Sidó Szilveszter 2000-ben.317 A Kassához közeli Komarócon 2002-ben ugyancsak ezt a megoldást választották, azzal a különbség­gel, hogy ebben az esetben a középső részt három egymáshoz illesztett kopjafa alkotja. A középső oszlop felirata a település első írásos említésének évére utal: „600 / KOMAROVCE / KOMARÓC / 1402 / 2002,” a bal oldalin az „1848” felirat áll, s a jobboldalin pedig három évszám: „1914 / 1918 / 1945”. Az emlékjel tehát többfunkciós, nem csupán háborús emlékjelként funkcionál, hanem két más eseményre is emlékeztet. A háború áldozatainak névsora az oszlopok két oldalán lévő táblákon olvasható. A szóban forgó, valamint a fentebb már említett hosszúszói és csucsomi emlékműhöz tartozó emlékoszlop készítői egyazon fafaragó műhely a tagjai voltak: Ulman István, Pekár József és Baffy Lajos. Az első világháborúban, illetve az azt követő, a magyar vörös katonák, illetve a cseh légiósok közöt­ti harcokban elesettek, továbbá a második világháború harci eseményei áldozatainak sírhelyét is néhány 316 Ezzel az emlékjel-állítással részletesebben a holokauszt roma emlékjeleit tárgyaló fejezetben foglalkozom. 317 Sidó Szilveszter fafaragó, foglalkozását tekintve állatorvos, s a környező településeken számos alkotása megtalálható. Jellemzó rá, hogy az általa készített emlékoszlop állagának megóvására később is figyelmet fordít, álljon az akár lakhelyétől távolabb is (vö. L. Juhász 2007b). 121

Next

/
Thumbnails
Contents