L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
3.6. Az 1989 utáni időszak Az ideológiai-politikai korlátok okozta akadályok elhárulása után a rendszerváltást követő húsz évben különböző emlékjelek ezreit állították fel a magyarlakta településeken. Az ebben az időszakban állított emlékjelek mind formai szempontból, mind pedig az állítás alkalmait illetően nagyon széles skálán helyezkednek el. A világháborúhoz kötődő emlékművek ezek között számbelileg jelentős csoportot alkotnak. A rendszerváltást követően sok, már meglévőt újítottak fel, s ahol még nem volt, újat állítottak, vagy pedig az első világháborús emlékművön helyezték el a második világháborúban elesettek, illetve több esetben a holokauszt zsidó áldozatainak emléktábláját is. A zsidó áldozatoknak 1989 előtt sehol sem állítottak köztéri emlékjelet, erre csak 1989 után került sor.299 Az 1989 utáni időszakot követően szinte évről-évre egyre nagyobb figyelem fordult a háborús emlékművek felé, jelentős szerepet töltenek be az ezeknél rendezett megemlékezések, s az új emlékművek felavatási ünnepségei, szertartásai. A rendszerváltás előtt a hivatalos megemlékezések elsősorban a felszabadulási emlékműveknél zajlottak, ahol viszont nem volt ilyen, a felszabadítók emléktáblájánál. Bár hivatalos megemlékezések nem voltak a korábbról meglévő háborús emlékjeleknél, de aki akart, vihetett virágot az emlékműhöz, illetve gyertyát is gyújthatott, amit mindenszentek és halottak napján vagy más alkalomból a hozzátartozók meg is tettek. Volt azonban arra is példa, hogy a temetőben álló háborús emlékműnél, elsősorban a kereszteknél 1989 előtt is tartottak misét vagy istentiszteletet halottak napján. Mind az új, mind pedig a felújított emlékművek felavatási, illetve újraszentelési ünnepsége gyakran az 1989 után divatba jött falunapok keretében történt. Sok helyen a még életben lévő hadviselt idős emberek is részt vettek (vesznek) ezeken, s legtöbbször külön koszorút is elhelyeznek. Az emlékművekhez kapcsolódó ünnepségek politikai szempontból is fontos szerepet töltenek be, hiszen az 1989 után megalakult kisebbségi magyar pártok helyi képviselői mellől szinte sosem hiányoznak a „magasabb” funkciót betöltő politikusok, elsősorban a parlamenti képviselők, s gyakori vendégnek számítanak a magyar nagykövetség képviselői, s más magyarországi vendégek stb. A rendezvények - mint mindig is a történelem során - nagyon jó alkalmak a politikai propagandára, illetve a politikusok népszerűségének növelésére is. Mivel a szlovákiai magyar sajtó is rendszeresen tudósít a megemlékezésekről, a települések vezetői számára is presztízskérdéssé vált az országosan ismert politikusok részvétele, hiszen egyikük sem szeretne ilyen tekintetben alulmaradni más községekkel szemben. Ma már szinte alig akad olyan szlovákiai magyar település, ahol ne állna valamilyen világháborús emlékjel. Az ezeknél rendezett megemlékezések tekintetében 2000 után egy emelkedő tendencia tapasztalható, s egyfajta párhuzam figyelhető meg a Magyarországon és a kutatott területen rendezett ünnepségeken követett tendenciák között. Formai szempontból feltűnt néhány új emlékjel-típus, ezek között elsősorban a folklorizmus-kopjafák, illetve a kopjafát is tartalmazó ún. kombinált emlékművek terjedtek el nagyobb mértékben. Új típusnak tekinthetjük a haranggal kombinált emlékjeleket is, illetve a világháborús emlékműként funkcionáló haranglábat. A magyarok irredenta jelképpé vált mitikus madarának, s a második világháború során a szélsőjobb és a nyilasok által kompromittált jelképnek, a turulnak nagyfokú reneszánszát figyelhetjük meg. 1989 után nyíltan lehetett végre beszélni a második világháború valamennyi áldozatáról, többek közt a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba, az ún. „málenykij robotra” elhurcolt, soha vissza nem tért áldozatokról is.300 Bár néhány esetben a korábban állított emlékjeleken is megörökítették nevüket, de haláluk okát nem lehetett feltüntetni. Az rendszerváltás után nagy esemény volt a Ung-vidéki Nagykaposon 1991-ben felavatott, a második a világháború valamennyi áldozatának közös emlékműve, amelynél ünnepélyes keretek között, nyilvánosan is megemlékeztek a málenykij robot áldozatairól. A református templom mellett felállított emlékoszlopot a Csemadok helyi szervezetének kezdeményezésére lcözada-299 A holokauszt emlékjeleivel egy külön fejezetben foglalkozom. 300 A témáról részletesen lásd Géczi Lajos visszaemlékezés-kötetét (Géczi 1992). 116