L. Juhász Ilona: Neveitek e márványlapon… A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez) - Jelek a térben 3. (Somorja, 2010)
3. A háborúk jelei a politikai események tükrében
A magyar települések háború előtt készült emlékműveiről eltávolították a nemzeti és irredenta jelképeket (turul, Szent Korona, koronás magyar címer stb.) és néhány esetben a feliratot is. Sokszor maguk a helyiek szerelték le ezeket és helyezték biztonságba. A második világháború után egy mátyusföldi településen, Vágán az akkori plébános, Andrásfay Ödön az 1941-ben állított emlékmű talapzatán álló Hungária-szobrot a templomba vitette, az emlékművön szerelő másik két nemzeti szimbólumot, a magyar címert és a turult pedig a kertben rejtették el. Több további emlékművet is eltávolítottak, például a szenei és a lévai emlékművet, a komáromi 12. gyalogezred emlékművét stb. Furcsamód viszont néhány esetben az 1989-es rendszerváltásig helyén maradt egy-egy magyar nemzeti jelkép, mint pl. a csenkei háborús emlékmű tetején elhelyezett kitárt szárnyú turul. Arra is volt példa, hogy valamelyik túlbuzgó szlovák nacionalista rongálta meg az emlékművet. A mátyusföldi Alsószeliben az evangélikus templom mellett álló, s az evangélikus áldozatok névsorát tartalmazó első világháborús emlékműről a felirat egy részét távolították el. Az esetet a községi krónikában is megörökítették: Az ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet temploma előtt van az első világháború áldozatainak hősi emlékműve, amely Ferencz János losonci szobrászművész munkája. Az emlékmű térdelő honvédőt ábrázol, egyik kezében zászlóval, a másikban pedig eltört karddal. Az emlékmű feliratát : Halálotok hatalmas áldozat, felejteni titeket örök kárhozat. A felszabadulás utáni túlkapások és magyarüldözések idején eltávolították az emlékműről. Az emlékművön csak az evangélikus hősök neve szerepel. A hősi halált halt alsószeli polgárok neve a következő: [itt a teljes névsor következik. L.J.l. megj.j288 Agömöri Osgyánban, illetve a Losonci járásbeli Kalondán ugyanolyan emlékművet állítottak, mint Alsószeliben. Rozsnyó főterén a felszabadító szovjet hadsereg emlékét megörökítő alkotást - egy szovjet katonát és bányászcsaládot ábrázoló szoborcsoportot - az 1972-ben eltávolított gróf Andrássy Dénesné, 1905- ben közadakozásból emelt, szobra helyére állították.289 A kommunista időszakban a háborús megemlékezések és a hivatalos koszorúzások ennél az új emlékműnél zajlottak, egészen 1993-ig az eredeti szobor visszahelyezéséig. A partizánok, s más kommunista ellenállók emlékének megörökítésére ugyancsak nagy gondot fordítottak az illetékesek. Rozsnyó főterén egy szobor Róth Ernő, helyi magyar partizán emlékét őrzi, melyet a szlovák nemzeti felkelés tizenötödik évfordulójára avatták fel, 1959-ben.290 Számtalan példát hozhatunk Dél-Szlovákia különféle településeiről. A Nyitrához közeli Vicsápapátiban a szlovák nemzeti felkelésben elesett három partizán számára készült egy emlékmű, amelyet az ötvenes évek elején avattak fel. Komáromban az antifasiszta ellenállás áldozatainak emlékére 1971-ben avatták fel A mártírok emlékművét, Emil Venkov szobrászművész alkotását. Ezen a forradalmi munkásmozgalom és az antifasiszta ellenállás fasiszták által kivégzett 34 résztvevőjének neve is olvasható. Diószegen egy Hamburgban lezuhant repülőpilóta emlékét kétnyelvű emléktábla őrzi: Jan Miklosek 1.2.1916, Diószeg — 15.9.1941, Lingen (Ems) Na pamiatku hrdinu II. svetovej vojny, plukovníka v. v. in memoriam, letca 311. československej bombardovacej Perute RAF, ktorý padol pri nálete na Hamburg. II. világháborús hős emlékére, a RAF 311. csehszlovák bombázószázad pilótája, post mortem ezredes, gépe Hamburg bombázásakor zuhant le. 288 Alsószeli községi krónika, 10-11. p. 289 Andrássy Dénesné (1838-1902) a szegények jótevője volt, a környékbeliek halála után ezért emeltek hálából neki szobrot. 290 A rozsnyói háborús emlékjelek és az ezekhez kapcsolódó rítusok részletes bemutatását lásd a Mellékletben! 103
