Liszka József: Nyitra vidéki népballadák Arany A. László hagyatékából - Jelek a térben 2. (Somorja, 2009)
Liszka József: Egy elveszettnek hitt népköltészeti gyűjtemény elé - 2. Kutatástörténeti háttér - 2.2. Arany A. László munkatársainak kutatásai
Arany A. László egyetemi leckekönyve akkori szlovákiai magyar közegben, Györffy nyomdokain haladva kötelességének érezhette a „néprajzi értékek” magyar nemzeti műveltségbe történő beépítésének magára vállalását. Voltaképpen autodidaktaként, nyelvjárási kutatásainak mintegy folyományaként, nemzeti elhivatottságból kapcsolódott tehát be a néprajzi, pontosabban a folklorisztikai kutatómunkába, talán annak is inkább szervezési részébe. A pozsonyi Madách Gimnázium növendékeit, illetve magyar egyetemistákat maga köré gyűjtve egy önkéntes nyelvjárás- és néprajzgyűjtö csoportot hozott létre, szakmailag ő maga képezte őket tovább, közös terepkutatásokat végeztek stb. (Ág 2000, 83). Egyik növendéke, a későbbi nyelvész, Király Péter írja, hogy Arany - a szakmai előkészítés után - hallgatóit terepgyakorlatra is kivitte. így jutottak el Pozsonypüspökibe, a Nyitra környéki Csitárba, Kolonba, Nyitragerencsérre, Pogrányba, Zsérére stb. Arany arra is biztatta növendékeit, hogy ki-ki szülőfalujában, illetve annak környékén folytasson népnyelvi, néprajzi kutatásokat. Király Péter a szülőfalujához közeli, kelet-szlovákiai Hardicsán végzett gyűjtést 1940 decemberében, aminek eredményeit aztán 1941 elején öntötte végső formába, majd a kéziratban maradt munkát 1992-ben adta közre (Király 1992, 143). Ugyanő 1941- ben Magyarbődön és Nagyszaláncon folytatott népnyelvi kutatómunkát (Király 1992, 147). Mindennek részben eredményeként, részben további programadásként készült el Arany A. László vázlatos áttekintése a szlovákiai magyarok néprajzáról, amely 1941-ben látott napvilágot Pozsonyban (Arany 1941a). Ezzel szinte párhuzamosan született meg egy másik, néprajzi érdekeltségű szövege. Arany a pozsonyi Toldy-körben tartott egy előadást Magyar népiség és hagyományőrzés címen,5 ami aztán a következő esztendőben, Magyarság, népdal és népviselet címen nyomtatásban is megjelent (Arany 1941b). 5 A Toldy-Kör Irodalmi Évkönyve 1941. Szerk. Császár István. Bratislava-Pozsony 1941, 196 Általában elmondható, hogy Arany tudományos munkásságát a kimagasló szakmai műveltség, erudíció, az egzaktságra való törekvés, valamint a teoretikus kérdések iránti fogékonyság jellemzi. Vajon mennyire mondható ez el néprajzi tevékenységéről? Ebből a szempontból elemzésünk tárgya kizárólag A szlovákiai magyarság néprajza, illetve a Toldy-kör Irodalmi Évkönyvében Magyarság, népdal és népviselet címen megjelent előadása, illetve a kéziratos hagyatékban hagyott nyomok lehetnek. 20
