Liszka József: Nyitra vidéki népballadák Arany A. László hagyatékából - Jelek a térben 2. (Somorja, 2009)
Liszka József: Egy elveszettnek hitt népköltészeti gyűjtemény elé - 2. Kutatástörténeti háttér - 2.2. Arany A. László munkatársainak kutatásai
Solymossy 1923/24). Nagyjából ebben az időbe születnek Gragger Róbert (1927), Nagy Ilona (1929) és Ortutay Gyula (1933; 1936) kapcsolódó munkái. Dános Erzsébet elsőként kísérelte meg a népmese-katalógusok mintájára egy ballada típuskatalógus elkészítését (Dános 1938). A második világháború után egyrészt újabb gyűjtések, gyűjteményes válogatások kerültek publikálásra (Ág-Sima 1979; Csanádi-Vargyas 1954; Kallós 1971; Kríza-Ortutay 1968; Ráduly 1979; Silling 1989; Vári Fábián 1991 stb.), másrészt egy-egy balladatípus monografikus igényű feldolgozására került sor (Kriza 1967; Kriza 1968; Kriza 1982; Lanzdorfer-Gülch 2003; Vargyas 1959 stb.), harmadrészt elkészült Vargyas Lajos jóvoltából a magyar népballada európai összefüggésrendszerbe ágyazott monografikus bemutatása (Vargyas 1976). A kérdéskör legutóbbi összefoglalását a magyar néprajz modem szintéziseiben, a Magyar néprajzi lexikon megfelelő szócikkeiben, valamint a Magyar néprajz folklorisztikai kötetében (Vargyas 1988) találja az érdeklődő (lásd még: Kriza 1991). 2.2. Arany A. László munkatársainak kutatásai Annak ellenére, hogy a Zobor-vidék egyike a néprajzilag legjobban kutatott szlovákiai magyar tájegységeknek, érdekes módon mégis óriási űrök vannak a térség népi kultúrájának ismeretében. így volt ez a legutóbbi időkig a népköltészet esetében is. Amit viszonylag jól (és régen) ismerünk, az a dallamhoz és népszokásokhoz kötött népköltészet (Erdélyi 1846/48, III: 148-150; Kelecsényi 1854; Atovich 1900; Kodály 1909; Manga 1940; Manga 1943; Czövek 2002 stb.). Erdélyi János írja a Magyar népdalok és mondák első kötetének bevezetőjében, hogy Kelecsényi Józseftől 16 Nyitra környéki népdalszöveget kapott a Kisfaludy Társaság (Erdélyi 1846/48, I: VIII). A századforduló környékéről Kodály Zoltán népzenei gyűjtéseit kell megemlíteni, köztük balladaközleményekkel (Kodály 1905). A két világháború közötti időszakból Manga János publikációit (Manga 1938; Manga 1943), majd a második világháború után néhány magyarországi kutató (Kriza Ildikó, Vikár László stb.) inkább szórványosnak tekinthető gyűjtéseit leszámítva, főleg Ág Tibor ezirányú mun-Arany A. László féltestvérével, Zagiba Ferenccel 17
