L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink - Jelek a térben 1. (Somorja, 2006)

Forma - jel

JCáluáriáÉ: lényeyé6ert Ddrisztus dinszenvedéseined vizuális ábrázolása. A szaddutatás a zárt térben (iemplomßan, dápolná6anJ található á6rázolássorozatodat deresztútnad nevezi, miy dálváriánad a .szabad tér6en épített emlédedet mondjud. özed elrendezése, yyadran a felszíne is Xrisztus dinszenvedéseined eyydorí színhelyét reprezentálja. 71 történeti TCayyar'orszáyon a dálváriaépités első nyomai a 17. századig nyúlnád. Tíz első ismert emléd 1647-re datálható és JCayyszomßat határában állott. 1665-Ben már TJeszterce6ányán, 1694-Ben pediy TbzsonyBan is dészüldálvária. héván eyy 1702-Bői származó uéyrendelet nyomán építened dáluáriát.

TJoltadéppen oBjedtumeyyüttesedről uan szó, adouá a szadrális disemléded töBB típusa is összpontosul. Tdereszted, déposzlopod, formailay a déposzlop- és mezei oltár dateyóriájáBa sorolható stációd, dápolna mind előfordulhat (és általáBan elő is fordulj eyy- eyy dáluáriaeyyüttesen Belül. 7 dáluária mayua történetiley dülönBöző számú stációdSól álló deresztút- áBrázolásod sora. 7lz 1731-Ben eyyházilay hiuatalosan is jóváhayyott, tizennéyy jelenetből álló deresztút a döuetdezö eseményedet ábrázolja:

I. fézust halálra ítélid

II. fezu.s mayára veszi dereszt jét

III. fézus először esid le a dereszt súlya alatt

IV. fézus találdozid anyjával

V. Gú •enei Simon seyít fézusnad vinni a deresztet

VI. TJeronida dendöje

VII. Jfézus másodszor esid le a dereszt alatt

VIII. fézus a jeruzsálemi asszonyoddal találdozid

IX fézus harmadszor esid el a dereszttel

X fézust meyfosztjád ruháitól

XI. Xeresztre feszítid

XII. Jlleyhal a deresztfán

XIII. fézust leueszid a deresztröj és anyja öléBe fedtetid

XIV. fézust a sírBa helyezid

J(aíüárie: sú znázornením utrpenia ACrista. TJýsdum pomenoval série vyoBrazeni ACristouej cesty na JAolyotu umiestnené u interiéry (dostőle, daplndej náuom drižouá cesta, dym pomenovanie dalvária priraduje pamiatdam na vodnom priestranstve. Qdprava o6jedtov symbolizuje jednotlivé miesta Alristovho utrpenia pred udrižovanim. Ha území Qdhorsda sa objavuje stavßa dalvárií v 17. storočí. ATruá známa dalvária stála v chotári Arnauy a datuje sa Jo rodu 1647. TJ rodu 1665 Bola postavená dalvária v AJansdej TJystrici\ a v rodu 1694 aj u AJratislave. TJ deviciach Bola dalvária postavená odolo rodu 1702.

Ade o súbor objedtou, v dtorých sa doncentruje niedoddo typov malých sadrálnych pamiatod. ACríže a iné objedíy, dtoré možno z formálneho hfadisda zaradif na pomedzie AJožích múd a poľného oltára, daplndy, to vSetdo sa môže objaviť (aj sa objavuje) v rámci jediného súboru o6jedtou tej- dtorej daloárie. Xalvária je rad znázornení drížovej cesty, pričom počet výjavov sa historicdy menil. TJ rodu 1731 cildevne uznaná drižová cesta má nasledujúcich 14 výjavov:

87