L. Juhász Ilona - Liszka József: Szakrális kisemlékeink - Jelek a térben 1. (Somorja, 2006)
Mit értünk szakrális kisemlék alatt?
JICtt értün£ szakrális ÁisemíéÁ alatt? Vallási célzattal állított, szalad tém o Ijuh tu in óla t, olyan diségiítmenyedet te fiát. amelyeé térségündlen elsősor lan (ám nem dizárólagosan !) a datait dus vallásdoz dötdetöed. Cd Kárpát- medenceien az ellenreformáció idöszadától, tömeyesen a IS—19. századion terjedted el. CJipolóyiailay ide tartoznod a dépes fád, déposztopod, szented szaladlan álló szol rat, út menti dereszted, dápolnád, dáluáriaeyy Hitesed síi C/gy-egy település viszonylatálan az ott ladód meydülönlöztetett tisztelettel viseltetted/viseltetned irányudlan, sodszor sajátos dultuszud is diaiaduit (esődérő dörmeneted, dözös imád stl. J. Cdllittatási ódáid renddiuül sodrétüed, gyadran fogadalomlól.\ oly dór líiúsáylól történid ez, midözlen nem ritdán nayyoll térséyedlen is ismert, eredetmayyarázó népmondád dapcsolódnad dozzájüd. ~/lz utólli éved dél- szlovádiai dutatásai felszínre doztád, dogy a térségien a szadrális disemléded száma jóval megdaladja a tízezret, özed dözött találund szadauatott dézre valló igényes szolrászati aldotásodat éppúgy, mint nedézdezü parasztemlered naiv felfog ású mundáit, illetve ideiglenesned szánt „jeledet”. dlz etnológiai dutatás feladata ezed domplex igényű feltál 'ása, dodumentálása, értelmezése. Go znamená pojem maíá saJráína pamiaÉÁa Gde o oljedty umiestnené vo voľnom priestranstve, malé stavly, dtoré sa v našicd regionod viažu najmä (ale nie výlučne !) du datolicdej viere. TI priestore /Karpatsdej do t liny sa rozšírili postupne od oldolia protireformácie, masosa oljavovali u 1S.—19. storočí. CJypologicdy sem zaradujeme malé sadrálne oljedty na stromod, Božie mudy, dy suätyd na uolnýd priestranstvácd, prícestné dríže, daplndy, súlory daluárii. Olyvatelia jednotlivýcd sídiel d nim správali/správajú s mimoriadnou úctou, s niedtorými sa spája Áuft, vznidla tradícia (procesie — oldôdzdy proslami o dážd, spoločné modlitly atd. ). Dôvody, prečo loli tieto oljedty postavené či zostrojené, sú sdutočne ■ôznorodé: niededy je to slul, inodedy prestíž, pričom na mnodýd miestad existuje rad povier a etiologicdýcd rozprávod, vysvetľujúcicd id vznid. jCedáune výsdumy z južnédo Slovensda udazujú, že v regióne sa nadádza vyše 10 tisíc malýd sadrálnycd pamiatod. JKedzi nimi nadádzame majstrousdé sdvosty sodársdedo remesla rovnalo, ado naivne spracované diela miestnyd sedliadou, ale aj „znady“, dtoré loli pôvodne dápané ado dočasné. Qllodou etnologicdéňo výsdumu je id domplexné poznanie, dodumentácia a analýza. vo soa sa s ri TdJas wir J unter „saÂraïem Tile i n denÂm a íc uerstanden? &s sind mit religiöser Zielsetzung erridtete Oljedte im /dreien von geringer Dimension; in unserer CRegion findet man sie levorzugt, wenn aud deineswegs ausscdließlid, in den datdolisden ßandsdaften. dm dCarpatenlecden sind sie seit der Zeit der /Gegenreformation, massenweise im IS.—19. //d., verlreitet. /Jypologisd gedören dazu ZBilderläume, //Bildsäulen, /Heiligen- Statuen im /dreien, Heg- und drieddofsdreuze, /Kapellen, ZKaluarienlerge, usw. dn den letreffenden Qrtscdaften wurden (Izw. werden) diese Dendmäler von den Dorflewodnern mit großer diodacdtung ledandeltdäufig ist aucd ein einzigartiger /Kult um sie ausgelildet wo/ 'Jen (Tiegen- (J3ittfaJirt, gemeinsame delete usw. J. <5s gilt medrere /Gründe dafür, wai'um sie erricdtet wurden: däufig aufgrund eines ZGelüldes, mancdmal aus /Prestige- /Gründen, oft dnüpft sied eine eigene Sage an idre ( ntsiedung. Die dorsedungen der letzten //adre in der Südslowadei leweisen, dass es in der /Region medr als 10.000 sodraié ZKleindendmäler gilt. Dai'unter findet man sowodl ansprucdsvolle lilddaueriscde Scdöpfungen wie aucd naive Herde läuerlicder /Hand, Izw. für nur durze Zeit vorgesedene ,, Zeichen Die /Rufg aie der etdnologiscden dorsedung lestedt darin, diese domplexen Sacdverdalte aufzudeeden, zu dodumentieren und zu deuten. 11