Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
2. A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben
gek egyedül maradnak. Ha az öregek gyerekeikkel egy háztartásban éltek, akkor földjüket a fiatalok művelték és gondoskodtak is az öregekről, de évente mértek is nekik a termésből egy meghatározott mennyiséget. Ha nem a gyerekeikkel laktak, akkor magukról kellett gondoskodniuk. Ez akkor fordult elő, ha nem a gyerekeikre hagyták a földjüket, hanem eladták, s ennek az árából éltek. „Addig nem volt baj, míg az öreg valamit dolgozni tudott. Amíg bírtak, dolgoztak. [...] Míg jól bírták magukat, jártak szántani, kaszálni is. Némelyik még a géphez is járt." Egyébként „az öregek elvégeztek a porta körül. Fejtek, az aprólékot megetették. Ők is ganajásztak, takarították az ólat. A kertben is sokat dolgoztak. A gyerek mindenbe beleszokott, az öregek vigyáztak rá. Uborkát raktak, paradicsomot főztek, lekvárt az üstben. Ha nem voltak betegek, ezt meg tudták csinálni. " „Az öreg helyzete a családtól függött. Néhol a házban - még ha fiatalasszony volt is -, máshol az ólban, harmadik helyen a kamrában halt meg. Sehova nem tudták tenni az öreget, csak a családban maradt. Enni adtak neki, de a tisztálkodást nagyon elhanyagolták. Ezt az öregséget nem várták, ezen nem volt mit várni. ” „Ha a ház kicsi volt, és úgy tették ki az öreget az ólba, akkor nem szólták meg a családot. Sőt, az ilyen öregnek jobb helye volt, mint annak, akit a hideg kamrába tettek ki. Kevés hely volt, de nappalra bement a házba. " Baracán viszonylag sok gyermektelen öreg házaspár élt. Ők fiatal házasoknak adták művelésre a földjüket, amiért eltartották őket, haláluk után pedig természetesen rájuk maradt az öregek összes vagyona. Általában jól jártak az ilyen öregek, mert a fiatalok annak tudatában gondoskodtak róluk, hogy az egész falu figyeli őket. Csak egy olyan eset volt, amikor nem gondoskodtak megfelelően az öreg házaspárról, akik ezért más gondozót választottak. A fiatal családot ez az eset egész életére megbélyegezte. A gyerekek nevelésében, az öregekhez való viszonyulásban egyaránt fellelhető a középső generáció életét meghatározó „vezérelv”, a munkaközpontúság. De ezt látjuk a párválasztás tendenciáiban is. A gazdaságilag eredményes munka azt követelte meg a családoktól, hogy erőfeszítéseiket ne értékeljék le azzal, hogy nem jelenítik meg az általa szerzett helyüket a falusi társadalomban. Ezért figyeltek erősen arra, hogy gyerekeik „a falu szeme előtt” megfelelően viselkedjenek, öltözködjenek, dolgozzanak, helyzetüknek megfelelő párt, sőt megfelelő komát válasszanak. A lecsúszás megakadályozásáért vagy a további emelkedés érdekében kifejtett munka „családjukba zárta” az embereket, már a gyerekek is csak akkor bandáztak, ha nem tudtak nekik általuk is végezhető munkát adni, a házasság pedig lényegében a szórakozás végét jelentette. A lány- és legénykor viszonylag élénk - a Ruitz Izabella által a Bódva völgyéből közölthöz hasonló intenzitású - társas élettel, szórakozással járt együtt, de főleg a lányok esetében ennél is ürügyül szolgált a munka, a fonás (Ruitz 1965-1966, 165-166). 2.6. Lokális kapcsolatok Baraca kis méretéből adódóan csak alvégre és felvégre tagolódik. E két kis falurészt a templom választja ketté, ám ez is csak a hétköznapi szóhasználatban 46
