Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)

4. A település mai etnikai képének kialakulása

a cigányok abból a fából, amit az ő erdejükből vágtak ki. Ismét más az öreg cigányok viszonyulása, akik manapság is egész ősszel járnak az erdőre gallyat gyűjteni téli tüzelőnek, és elítélik az erdőt szinte irtó fiatalokat.

A cigányokkal naponta találkozó boltos és kocsmáros negatív véleménye róluk egyrészt szintén ahhoz köthető, hogy nagy falubeli arányuk miatt nem érzik ' biztonságban magukat. Másrészt konkrét negatív tapasztalataik vannak velük kapcsolatban.

„ Én egy éve vagyok itt, de hidd el, ez alatt az idő alatt is sokat változtak. Azóta is szaporodnak, érzik, hogy ők az urak, ez nagy lovat ad alájuk. Ha nem adok nekik hitelt, akkor nincs forgalmam, de ha adok, nem adják meg. Hiába írom ki a tartozást az ajtóra, bennük nincs szégyenérzet. Én az állam helyébe négy részre osztanám a segélyt, úgy adnám nekik hetente, mert így a végén már kenyérre sincs. ”

„ Három éve jöttem ide, de nem tudtam, hogy hova jövök. Rögtön egy hónap után lekiabáltak, mert nem adtam hitelt. Kezet is emeltek rám. Itt úgy szoktatták a népet, hogy hitelt adnak, én meg nem adok. Alapvető baj, amikor valaki elkezd nekik hitelt adni. A cigány olyan, hogy ha egyszer kap, akkor rá is kap a kereskedőre. Pedig muszáj lesz nekik megváltozni, mert így üldözni fogják őket. Nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. Szemtelenek, mert meg tudnának élni, de bennük van, hogy örülnek, ha a fehér embert be tudják csapni egy koronával. A legfiatalabb generáció a legrosszabb. Örülnek, ha nincs munka. Baracán is úgy viselkednek, hogy ők az urak, de én nem félek tőlük. Szigorúan kell bánni velük. Nem értenek másképp. Nincs mese. A csendőröknek is így kéne. De a törvény most még nem ilyen. Szétszedték az óvodát, de nincs ügy belőle. Teljesen le fog szegényedni a falu. Megvannak, de nem újítanak, nem tartanak karban semmit. Szigorú polgármester kéne. "

A parasztok véleménye, a cigányokról alkotott képe tehát elsősorban attól függ, hogy a cigányok mely korosztályáról van szó. Az idősebbekről egységesen az a vélemény alakult ki, hogy „rendesek, helyesek”. Beszélgetéseinkből kiderült, hogy ez nem véletlen, az az oka, hogy a ma hatvan-hetven éves cigányok fiatalabb korukban igyekeztek életmódjukkal a paraszti normákat, a falusi társadalom elvárásait követni. Ez tükröződik saját vélekedésükben is a mai faluról, te- Vágjátok, vágjátok...?- Nem a tiedet vágjuk.- Hát akkor kié ez az erdő?- A miénk. Itt már minden a miénk.

Nem szóltam rá semmit, mert mit mondhatsz már erre, csak mondtam:- Jól van, ti tudjátok.

Erre M., akié a fűrész volt, mondta a többinek, hogy menjenek ki belőle, mert ő nem akar bajba kerülni, ha feljelentem, elveszik a fűrészét is. Odébb mentek, a K. G-éba, de hiába. Mindegy, hogy kiével kezdik, úgyis kiirtják az egészet. Na, de rátettem a célt, a tavaszon kivágom az egész erdőt, akármi lesz. Mégis, a cigány kivágja a szálfát, én meg szedjem utána a gallyat...?"

114