Gecse Annabella: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében - Interethnica 10. (Komárom-Somorja, 2007)
4. A település mai etnikai képének kialakulása
járult, hogy a polgármester a Szlovákiai Romák Pártjának jelöltje volt. Másokkal folytatott beszélgetéseimből az derült ki, hogy a cigányok magyar cigányoknak tekintik magukat, s ez azzal is összefügg, hogy Baracán senki nem beszéli a cigány nyelvet, már a legidősebbek is mindig magyarul beszéltek. Amennyiben az etnikai (ön)besorolást figyelmen kívül hagyva tekintjük át a lakosság generációs megoszlását, egy növekvő lélekszámú, fiatalodó települést képzelhetünk a számok mögé, amely nem árulkodik az egyik etnikum rohamos fogyásáról. Az 1999 és 2003 márciusa között eltelt néhány évben a lakosság száma (saját összeírásom alapján) még gyarapodott is, 362-ről 433-ra. Beszélgetőtársaim egybehangzó etnikai minősítését alapul véve ma a falu lakosságának 86%-a cigány. Ez a néhány adat arra is rávilágít, milyen erőteljesen megfogyatkozott Baraca paraszti népessége. A korabeli statisztikák - amint erre már a korábbi fejezetekben is utaltam - és a 80 év körüli beszélgetőtrásaim visszaemlékezése szerint a 19. század végén, a 20. század elején a falu lakosságának száma cigányok nélkül is 260 és 440 között mozgott (A Magyar Korona Országainak 1900... 1902; A Magyar Szent Korona Országainak 1910... 1912). Baraca nem szerepel az 1893-as cigányösszeírásban, amely csak azokat a településeket említi, ahol a cigányság a lakosságnak legalább 10%-át alkotja (A Magyarországon 1893... 1895). Az, hogy már abban az időben is élhettek Baracán cigányok, a parókián őrzött egyházi anyakönyvből derül ki, amelyben 1824-ből való a legkorábbi cigány vezetéknevet viselő személyre vonatkozó adat. Az alábbi táblázat áttekinti a település etnikai és generációs összetételét. (Adatai „félhivatalos” forrásból, saját összeírásomból származnak. Ez az oka annak, hogy az összlakosság száma nem egyezik meg a hivatalosan nyilvántartottal, ugyanis összeírásomban a ténylegesen jelen lévő lakosság szerepel, míg a hivatalos nyilvántartásba csupán azok kerültek be, akiknek bejelentett állandó lakhelyük Baracán van). 6. táblázat. A lakosság korösszetétele és etnikai arányai 2003-ban Születési év Cigány Paraszt 1940 előtt Ï41 4%19 31% 1941-1960 58 16%15 25% 1961-1980 118 31%14 23% 1980 után 182 49%13 21% Összesen 372 61 Összlakosság száma: 433 86% 14% Az elnéptelenedő falvak problémája évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Andorka Rudolf - áttekintve egész Magyarország falusi lakosságának alakulását - arra a megállapításra jut, hogy a falusi társadalom 1945 utáni fogyásában négy tényezőnek volt meghatározó szerepe: a földreformnak, a mezőgazdaság átszervezésének, az iparosításnak és a mezőgazdasági munka termelékenysége növelésének, de általában a falvak hanyatlásához vezetett, vezet elérhető közelségű város hiánya (Andorka 1979, 27). Enyedi György szerint a leggyorsabban a kis községek lakossága csökken, ami leginkább a foglalkoztatás hiányá-100
