L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
Zsolt, Brúder Ilona és később jómagam, szóval a szimpatizáns amatőrök, mindenki, akinek belső indíttatása van a faragáshoz, hagyott maga után vésőnyomot. A kopjafa az elmúlást juttatja eszünkbe - elmélkedünk hangosan Katalinnal. - Valami, ami volt, ami szép volt. Mint most ez a táborozás. Amíg alkotjuk a kopjafát, addig kellemes az élmény. Jó elbeszélgetni a fa mellett. Ha vége a tábornak Orosz Jenő, a kopjafaégetés nagymestere majd megszervezi a kopjafaállítás szertartását. Hegedűs Márton, a Csámborgó zenekar elhúzza a nótánkat, s azzal a tudattal megyünk tovább, hogy nem múlt el nyomtalanul ez a hét."96 Az I. Nagyfödémesi Járási Művelődési Táborról tudósító résztvevő éppen a közös faragást hiányolta: „Vasárnap kopjafaállítással zárult a tábor. Igen, a kopjafa. Lipcsey György munkáját, kézügyességét dicséri, hogy abból a száradó farönkből milyen ügyesen bontakoztatta ki figuráját. De hadd említsek még meg valamit e kopjafáról. Kár, hogy Lipcsey György csak egyedül faragta azt, sokan lettek volna ugyanis, akik szívesen vették volna kezükbe a vésőt, kalapácsot egy-egy könnyebb motívum elkészítésére. A táborban a faragás, tehát a kopjafa faragása is élmény, kiegészítő müsorszám lehetett volna."97 Közös alkotásról - a faragásról számolt be az újságíró az őrsújfalui XI. Nyári Művelődési Táborból: „Készül a kopjafa. Ennek a faragásával akkor még csak Kiss Mihály foglalkozott, némileg hiányos szerszámkészlettel, mert egynek-kettőnek az est folyamán lába kelt. A kopjafa vasárnap délre azért elkészült, a végső simításokat három István, a Bajnok, a Katona és a Keszegh, valamint Kopócs Tibor végezték..." 98 99 Az 1989-es rendszerváltást követően a különféle táborokban folytatódik a közös faragás hagyománya. A karvai kézműves táborról szóló tudósításból azt is megtudhatjuk, hogy a résztvevő gyerekek, és a kopjafa készítője négyzetes átmérőjű kopjafának csupán az egyik oldalát faragták ki, a munkát a következő táborozás alkalmával folytatják: „Az első héten Nemes László fafaragó irányítása alatt kopjafát is faragtak a gyerekek, amelyet a tábor helyszínén, a helyi alapiskola udvarában állítottak fel. Most csupán a kopjafa egyik oldala készült el, a többit a következő táborok lakói díszítik majd ki.”“ Az 1989-es rendszerváltást követően a korábban is tevékenykedő fafaragók (képzőművészek) mellett Szlovákia-szerte számos újabb fafaragó kezd kopjafákat készíteni. Az 1989 előttiek között akadnak olyan képzőművészek (Nagy Já96 Físter Magda: Megtalálták a formát. Hét 1985/37, 7. p., 1 ill. 97 Varga Béla: Életképes tábor. Hét 1988/34, 7. p. 1 ill. 98 Fister Magda: Ha nyár. akkor tábor! Hét 1987/39, 7. p. 99 V. Krasznica Melitta: Alkotótábor - örömmel, gonddal. Új Szó 2004. szeptember 2., Szülőföldünk melléklet. 88
