L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
5. A kopjafákon szereplő feliratok
gyarországi faragók készítették. Az erdélyi faragók által készített kopjafák között is vannak ún. kisebbségi kopjafák. A kopjafákra általában felvésik, milyen alkalomból állítják. Sokszor több évszám is szerepelhet rajta (gyakran vésték fel például a falunapok alkalmával állított kopjafákra az adott történelmi eseményt vagy eseményeket, és azok dátumait). Néhány esetben felkerül az állíttató község vagy szervezet neve is (pl. „ÁLLÍTOTTA / HUBÓ / KÖZSÉG / ÖNKORMÁNYZATA / 2002”, „ÁLLÍTTAT / TÁK / IPOLY / BALOG / LAKOSAI / 1996”, vagy: „KÉSZÍTETTE / A / GARAM- / KÖVESDI / CSEMADOK / ANNO / 2000", illetve: „ÁLLÍTOTTA / A / CSEMADOK / FÉLI / ALAP / SZERVEZETE”, vagy a palásti kopjafa esetében: „ÁLLÍTOTTA / A 9. sz. / SZ. GYÖRGY / CSERKÉSZ / CSAPAT”). A kopjafákon irodalmi idézetek is szerepelnek, néha egy kopjafán több is. Ezeket minden esetben valamilyen hazafias, a hazaszeretettel kapcsolatos versből vagy más irodalmi alkotásból vették. Szerzőiket és a mű címét nem minden esetben tüntetik fel. A Hetényben álló millenniumi emlékoszlopon például „A haza minden előtt” Kölcsey-idézet alatt csupán Kölcsey neve olvasható, az idézett forrás címe (az Emléklapra című disztichon) viszont nem. A várhosszúréti második világháborús emlékművet alkotó központi kopjafán szereplő versidézet alatt a költő nevét is feltüntették: „AMERRE / JÁRTUNK, / HOLTAKAT / HULLATTUNK / SZÁZAT / EZREKET. / HADD TUDNÁ, / AKI MEGMARAD, / HOGY HAZA / MELYIK ÚT / VEZET” (Ratkó József). Szaláncon a kassai cserkészcsapat állított emlékoszlopot az egyik táborozás befejezéseként, amelyen különféle feliratok olvashatóak. Az állítás oka, az állíttatok és az időpont mellett több bibliai idézetet is felvéstek, valamint rovásírással is rávéstek egy rövidebb és egy aránylag hosszabb szöveget (a teljes felirat a Függelékben olvasható, Szalánc alatt). Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére állított oszlopokon az évszám mellett gyakori a „Pro libertate” felirat. A magyarbődi temetőben állított oszlopon a következő szöveg olvasható: „A SZABADSÁGÉRT". A másik oldalon: „A MAGYARBÖDÖN ELTEMETETT HONVÉDEK EMLÉKÉRE", harmadik oldalon: „1848 / KIK / ÉRTED / HALTAK / 1949”. A nagykéri emlékoszlopra a francia forradalom jelszavát vésték az 1848/49- es magyar forradalom és szabadságharc emlékére állított kopjafára: „1848 / EMLÉKÉRE / SZABADSÁG / EGYENLŐSÉG / TESTVÉRISÉG / 1998” Legtöbbször felkerül a faragó vagy faragók neve is. Gyakran vagy a vezeték- és keresztnév rövidítése, vagy csupán a vezetéknévé. A zsigárdi születésű Katona László mindig ez utóbbi módon szignálta alkotásait. Több faragó kiírja a teljes nevét, vagy pedig a vezetéknevét és a keresztnév rövidítését. A fafaragók egy része mára kialakított a szignálásra egy sajátos jelet (a búcsi Sidó Szilveszterjele például egy kör, amelyben vezeték- és keresztnevének rövidítése olvasható - Vili. tábla, 2. kép; Nagyferenc Katalin pedig a „NFK" - Vili. tábla, 4. kép; Nagy Mátyás pedig a „NM” rövidítést alkalmazza. Ferencz György jele egy, a kop84
