L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok
A Dél-Szlovákiában álló összes kopjafán/emlékoszlopon szereplő díszítőelemek számba vétele után kiderül, hogy a leggyakrabban előforduló motívum a tulipán (77), amelyet a rozetta (54) követ a sorban. A falucímerek 35, a kereszt 26, a magyar (Kossuth-) címer 21, a cserkészliliom 17, a szent korona 17, a kehely 12, a turul 11, a kard 10, a szív 8 (ebből 2 Jézus-szíve ábrázolás), a szkíta szarvas 8, a Csemadok-jelvény, a tarsolylemez, a hold, a búzakalász, a szőlőfürt 6, csodaszarvas, valamilyen portré, a Csemadok-jelvény és a Máltai Szeretetszolgálat jele 5, egyéb ásatási lelet-ábrázolások, koronás címer, szlovák címer 4, Dávid-csillag, Árpád-címer, Erdély címere, országalma, csillag, hold, nap 3, huszár, lófej, honfoglaló harcos, Rákóczi-portré, templomábrázolás, nyitott könyv, görög-keleti kettős kereszt 2 esetben van jelen. A kopjafa tetejére egy-egy alkalommal véstek papi fejfedőt (birétumot), és imára kulcsolt kezet, valamint nyitott könyvet. Ugyancsak egyedinek számít a teknő, a patkó, a kocsikerék, a jinjangjel, a G-kulcs, a gyógyszertárak jelzése, a keresztre feszített Krisztus, az ötágú menóra, a szomorúfűz, a holló, a denevér és a falusi házak, a koszorú. Gyakran megtalálhatóak a különféle virágmotívumok, virágindák, valamint a szélforgó és más, a fejfákon és különféle népművészeti tárgyakon is előforduló motívumok. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a magyar történelmi múlt s az „ősi magyar” jelképek az általánosak, amelyek „csupán” hangsúlyozzák a kopjafa magyar jellegét, hiszen a kopjafa mint objektum maga is magyar nemzeti szimbólumnak számít. Befolyásolja a szimbólumok kiválasztását az állítási alkalom is, például a falunapokon felavatott kopjafákon a település címerén kívül még más, a településre jellemző motívumok is rákerülnek, mint pl. a szőlőtermesztésre utaló, vagy pedig vallási szimbólumként alkalmazott szőlőinda és szőlőfürt. A mezőgazdaság domináns szerepét hivatott jelképezni a kalász (pl. dánokon) stb., de néhány alkalommal vallási szimbólumként vésték fel. Amint arról már feljebb szóltam, a cserkészek kopjafáin elmaradhatatlanok a liliomok és a vallási szimbólumok. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kopjafák motívumainak, jelképeinek száma egyre bővül, színesedik, s évről évre újabb és merészebb ornamensek (mint pl. az alistáli kopjafa esetében villanykörte, teherautó stb.) kerülnek rájuk. Hogy a kopjafán szereplő hagyományos szimbólumok és a nemzeti jelképek mellett a naiv ábrázolások száma jelentős mértékben megnőtt, nem találkozik mindig pozitív megítéléssel. Akadnak olyanok (elsősorban értelmiségiek), akik egyenesen szörnyülködnek a jelenség miatt, s a kopjafa megbecstelenítésének tartják. 79
