L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok
„Az emlékművet díszítő motívumokat katalógusok és egyéb források alapján válogatta. A kopjafán rajta van a magyar, a Kossuth- és a szlovák címer, amelyek az alkotó szerint elsősorban a helybeliek életét alakító történelmet jelképezik. Ezen kívül láthatjuk még a kopjafákon elmaradhatatlan székely címert és a Máltai Szeretetszolgálat jelét. Ez utóbbi a szervező Tóth Lajosnak, a galántai magángimnázium igazgatójának a kívánsága volt. Neki köszönhető az emlékműbizottság megalakítása, amely összegyűjtötte a felállításhoz szükséges pénzt, főleg a helybeli vállalkozóktól. A kopjafa tölgyfából készült, elkészítése öt hétig tartott (...) Érdekességként megemlíthetjük még, hogy tetején egy bezárt tulipán látható. A szimbolika szerint ez arra utal, hogy férfinak állítottak emléket, a kinyílt tulipán ugyanis a nőknek jár. Kollárik Dezső [a kopjafa készítője. L.J.I. megj.] szerint, mivel főként fiatalemberekről volt szó, félig nyitott tulipánt kellett volna kifaragni, de Tóth Lajos kérésére mégis tulipánbimbó került a kopjafa tetejére."""' Külön érdekesség, hogy egy erdélyi, erdővidéki fafaragó által készített kopjafán is szerepel a szlovák címer. Ez a kopjafa szintén a Mátyusföldön, Kajaion áll és 1999-ben állították a szlovákiai magyarok 1948-as erőszakos kitelepítése és deportálása emlékére, valamint a település első írásos említésének évfordulója alkalmából. Az 1989-es rendszerváltás után az egyre gyakrabban előforduló elsődleges magyar nemzeti jelképek mellett megnőtt azok száma, amelyek már nem csupán a magyarsághoz és az ősiség hangsúlyozásához kötődnek. Ez részben azzal magyarázható, hogy 1989 után a kopjafákat már nem csupán magyar vonatkozású kulturális rendezvények alkalmával állítják, és a helyszín sem félreeső vagy zárt terület, hanem a köztéren történik. Mivel több településen már jelentős a szlovák lakosság számaránya, ott igyekeznek olyan kopjafát állítani, amely a község valamennyi lakosához szól. A rendszerváltás után megjelentek a kopjafákon a vallási szimbólumok is. A leggyakoribb a kereszt, néhány ritka kivételtől eltekintve a millenniumra állított kopjafákra felvésték, de a cserkésztáborok és más cserkészrendezvények emlékoszlopain is ott szerepel. Természetesen ez utóbbiakon mindig megtalálható a cserkészszimbólum, a liliom, valamint a különféle magyarságszimbólumok is. A vágkirályfai cserkészcsapat kopjafájának teteje három kifaragott körben végződik. Ennek jelentését készítője, Szatmár Tibor 2005-ben e sorok írójának a következőképpen magyarázta: „Az első kopjafa itt volt Vágkirályfán, amikor a saját csapatunk 1993-ban megalakult, és ez tulajdonképpen az első táborban készült még 1993-ban. Ez volt az ún. családi kopjafa, mert a tetején három kör van - ami ritkaságnak számít. A legnagyobb kör a dédszülők, a kisebb a szülők és a legkisebb a gyerek. És ez az összefonódás jelképe volt. Akkor a cserkészetnek inkább ilyen családias jellege volt, akkor az öreg cserkészek összefogták ezt. A parkban volt felavatva, amikor megalakult a cserkészcsapat." 85 85 Tuba Lajos: Kopjafa Királyréven. Új Szó 1994. október 4.. 5. p. 73
