L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
4. A kopjafákon szereplő ornamensek, szimbólumok
vezeti és kivitelezett emlékoszlopok. A nyitrai főiskolások által szervezett gímesi táborban például akad néhány olyan kopjafa, amelyet alig díszítettek, az egyik például az ún. csónakos fejfa mintájára készült, néhány a nők sírját jelölő fejfára hasonlított, de arányaiban is jóval nagyobb méretben. A kommunista egypártrendszer bukása utáni kopjafák díszítőelemei és motívumai jelentősen megváltoztak, s megjelentek rajtuk az egyértelmű magyarságszimbólumok. Ez a korábbi időszakban elképzelhetetlen lett volna. A szent korona, a Kossuth-címer és az országalma egyre gyakoribbá vált. Lényegében ezzel a három szimbólummal, de elsősorban a szent korona és a magyar címer segítségével demonstrálhatták a legegyértelműbben a trianoni döntés következtében Magyarország határain kívülre került magyarok és az „anyaországiak" öszszetartozását, egységét. A fent említett szimbólumok népszerűségét elsősorban ezzel indokolhatjuk, hiszen Szlovákia valamennyi magyarlakta régiójában elterjedtek. A magyar honfoglalás 1100. évfordulójának évében tűnt fel a szent korona háromdimenziós formában, a kopjafa tetejére faragva. Ez az ábrázolási mód megtalálható a Csallóköztől a Bodrogközig, szinte minden régióban. Ott van a csallóközi Alistálon, Gútán és Tanyon, Ógyallán, az Alsó-lpoly menti Helembán, Ipolyszalkán (II. tábla, 3. kép), Ipolyszakálloson, valamint a Kassához közeli Buzitán és a bodrogközi Nagytárkányban (II. tábla, 4. kép). Ez utóbbi településen és Gútán a szent korona fémből készült elemeket is tartalmaz. A kifaragott koronában végződő emlékoszlopokat nem csupán a millecentenárium, valamint a millennium évében állítottak, hanem a két évforduló közti időszakban és később is. Legutóbb 2005 júliusában Ipolyszakálloson avattak ilyet. A tanyi szent koronás kopjafa mellett zajlott koszorúzási ünnepség szónoka a faragó kézügyességét kissé szokatlan módon magyarságtudata tanúbizonyságaként ítélte meg: „A kopjafa alkotója szenvedélyéről, eltántoríthatatlan magyarságtudatáról tesz tanúbizonyságot, hiszen művi pontossággal faragta ki a tetején található magyar Szent KoronaTM is..." 78 79 Ógyallán 2001-ben avatták fel a millenniumi kopjafát. Az eseményről egy fiatal szervező lelkes tudósítása jelent meg az Új Szó c. napilapban. Az írásból is kitűnik, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít az oszlop tetejére faragott szent koronának, s az emlékoszlop felállításának is: „Gerendás Norbert emlékoszlopa több mint három méter, tölgyfából készült. Tulipán minta díszíti, mint a székely kopjafákat, de a tetején ott ékeskedik a Szent korona. A magyar millennium, tehát az 1000 éves magyar kereszténység és az 1000 éves keresztény magyar állam tiszteletére avatott emlékoszlop az ógyallai magyarság számára egyetlen méltó helyül szolgál ünnepeik 78 A szövegben így áll a helyes szent koronát ragozott alak helyett... L.J.I. megj. 79 Magyar Hírvivő2004. augusztus, 6. p. Jeges aláírással, cím nélkül. 68
