L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
Amint az már a fentebb leírtakból is kitűnik, a szlovákiai magyarok egy bizonyos rétegénél a vallási felekezethez való tartozás megjelölése mellett a nemzeti hovatartozás kihangsúlyozása ugyanolyan vagy még nagyobb szerepet kapott a sírjelek készítésekor. Általában olyan elhunytak sírját jelöli ‘kopjafa’, akik aktívan kapcsolódtak be valamilyen módon a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális életébe, tehát a nemzetiségi kultúra ápolásában vettek részt, vagy pedig részesei voltak valamelyik jelentős történelmi eseménynek. Somorján a táncház- és népzenei mozgalom egyik közismert és kedvelt alakjának, a tragikus közúti balesetben elhunyt Ürge Máriának is kopjafa formájú sírjelet állítottak, holott az elhunyt katolikus vallású volt. A vallási hovatartozást ebben az esetben is az emlékoszlopra vésett kereszt jelöli. Arra is van példa, hogy a hozzátartozók tartoznak a fent említett csoportba, s ezért döntenek a kopjafa állítása mellett. Különleges példája ennek a somorjai temetőben álló, kopjafaszerűen kifaragott elemekből készült kereszt alakú sírjel, amely egy tragikusan elhunyt fiatalember sírhelyét jelöli. A szülők szinte állandó résztvevői voltak a művelődési táboroknak, valamint a honismereti kerékpártúráknak, tehát azoknak a rendezvényeknek, ahol szokás volt kopjafákat/emlékoszlopokat állítani. Fiuk kereszt alakú sírjelét is a művelődési táborokból ismert képzőművész, a rimaszombati Nagyferenc Katalin faragta, aki egyben a család baráti köréhez tartozik. A szlovákiai magyarság körében a művelődési táborokból jól ismert, időközben elhunyt hangszerkészítő és fafaragó, Katona László sírját is egy magas kopjafa jelöli szülőfalujában, Zsigárdon. Ez szintén a képzőművész Nagyferenc Katalin munkája, aki nagyon jó barátságban volt az elhunyttal. A szintén katolikus vallású Katona László már a rendszerváltás előtt nagyon sok kopjafát faragott a művelődési táborokban, vagy pedig irányította a faragást. A neves publicista, Dusza István sírját is kopjafával jelölték a gömörhorkai temetőben. Kopjafa jelzi a katolikus vallású pedagógus, Agócs Béla sírját is a gömöri Baracán. A nevezett a mátyusföldi Nádszegen tanított és énekkart is vezetett. A harmadik Meőiar-kormány idején nagy vehemenciával tiltakozott a betiltott kétnyelvű bizonyítványok miatt, ezért a munkaadója állásából elbocsátotta. Az őt ért sérelmek miatt a Meőiar-kormány bukása után elégtételt követelt, nem járt azonban sikerrel. Rövid időn belül öngyilkos lett. Agócs Bélát szülőfaluja, Baraca temetőjében helyezték örök nyugalomra. Halálának első évfordulóján az általa vezetett énekkarok tagjai elhatározták, hogy kopjafa állításával emlékeznek meg karnagyukról. A sajtó a következőképpen tudósított az eseményről: ....Agócs Béla, a tragikusan elhunyt pedagógus halálának első évfordulóján rendezett kopjafaavatáson és gyászmisén közel háromszázan vettek részt szombaton Baracán. Agócs Béla nádszegi pedagógusként szegült szembe a kétnyelvű bizonyítványokat megszüntető meéiari hatalommal, elveszítette állását, és az 1998-as kormányváltás után Bugár Bélával, az MKP elnökével és a párttal is pereskedett. Egy éve önkezével vetett véget életének. A volt karnagyra is emlékeztek a régi dalostársak, kollégák, a környék civil szervezeteinek képviselői. A rendezvényt Agócs Béla testvérei és barátai szervezték a nádszegi, vásárúti és pozsonyeperjesi kórusokkal, a Csemadok szervezetei és a pozsonyeperjesi községi hivatal, va56
