L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
gyet« a föld szolgáltatta. A tulajdonviszonyok rendezése közben találkozgattak az ország különböző pontjain élő rakottyásiak, s mondogatták egymásnak: »jó lenne valamikor elbeszélgetni (...) Arra gondoltam, szervezhetnénk falunapot, s meghívhatnánk azokat, akik elköltöztek a községből«. Az önkormányzat támogatta a javaslatot. Rakottyáson jelenleg 250- en élnek, a falunapra mintegy 280-an jelezték érkezésüket az elszármazottak közül. Mindenki készül: rendezik a portákat, pezseg az élet, szinte megújul a falu. Az ünnepség 9.30-kor kezdődik istentisztelettel, amelyen Erdélyi Géza református püspök és Miklós László esperes hirdet igét, majd kopjafát állítanak a Rakottyásról elköltözöttek tiszteletére...” 46 Néhány helyen a falunapokat az adott település első írásos említésének évfordulójához kapcsolták, de több más rendezvény is kötődött hozzá. Sok helyen például ilyenkor avatták, szentelték fel a település címerét, zászlaját. A szalatnyai rendezvényről a sajtóban a következőképpen tudósítottak: „Nevezetes eseményre készülődnek a közkedvelt ásványvizéről (Slatina) ismert községben. Méltóképpen kívánnak megemlékezni a hét végén a település első írásos említésének 755. évfordulójáról, amely jó alkalom arra, hogy ünnepi külsőségek között kopjafát (Nagyferenc Katalin alkotása) állítsanak a helyi temetőben, majd az azt követő ünnepi istentisztelet keretében megáldásra kerüljenek a község történelmi jelképei, a pecsét, a címer és a zászló.47 1999-ben számos szlovákiai magyar településen emlékeztek meg a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról. Ebből az alkalomból sok helyen emléktáblákat helyezetek el, vagy kopjafát avattak (pl. Csicsó). Ugyancsak állítottak kopjafát e szervezet megalakulásának 55. évfordulója kapcsán 2004-ben is (Nagymegyer). Figyelmet érdemel, hogy bár Csicsón 1999-ben már állítottak egyet az 50. évforduló tiszteletére, 2004-ben, az 55. évfordulóra is lelepleztek egy újabbat, azt azonban már a település egy másik pontján. Ugyancsak 1999-ben ünnepelték a magyar nyelvű iskolai oktatás csehszlovákiai újraindításának évfordulóját. Az 50. évforduló alkalmából néhány településen kopjafát avattak (pl. Csicsó, Gömörhorka, Gúta, Szőgyén stb.). A gömörhorkait kettős évfordulóra, 2000-ben emelték: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 152. és a magyar iskola újraindításának évfordulójára. Az egyik oldalon a Kossuth címer és Petőfi Nemzeti dalának ismert sora: „Hol sírjaink domborulnak”, a másikon pedig az 1950-től a gömörhorkai iskolában oktató tanítóknak a névsora. Több helyen kopjafaállítással is emlékeztek az adott iskolák megalapításának évfordulójára. Nagyszarván 2002-ben a falunap alkalmából az első iskola alapításának (1892) emlékére, Bögellőn ugyancsak az ottani iskola alapításának 100. évfordulójára avattak kopjafát. Csicsón kopjafa-kom46 fo: Falunap, kopjafaavatás. Új Szó 1999. június 14., 3. p. 47 bégyé: Új Szó 2000. október 12., 3. p. 46
