L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében

ban működő magyar tanítási nyelvű gimnázium kertjében ugyancsak állítottak kopjafát a romániai forradalom emlékére.29

A fentiekben már szó esett arról, hogy Komáromban 1991-ben kezdték el szervezni a Selye János Napokat. A stresszelmélet komáromi születésű megalkotójának emlékére megvalósított rendezvény befejezéseként a komáromi erődrendszer VI. számú, akkoriban felújított bástyája mellett állítottak kopjafát. Az első Selye János Napok tulajdonképpen egy nyári egyetem volt. Az első rendezvény sikerén felbuzdulva - formailag és tartalmilag részben változtatva a struktúráján - a mai napig évente megszervezi a Csemadok komáromi alapszervezete. A Selye-napok befejezéseként a kopjafákat 1997-től már nem a fent említett bástya mellett, hanem a Csemadok komáromi alapszervezete székházának udvarán helyezik el. A bástya mellett jelenleg négy30, a Csemadok-udvarban pedig nyolc kopjafa áll.

Az 1989-es rendszerváltást követően a Független Magyar Kezdeményezés31 a mátyusföldi Zsigárdon állított első alkalommal köztéren egyetemes magyar történelmi esemény emlékére kopjafát, mégpedig az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára, konkrétan a 2500 áldozatot követelő, 1849. június 16-án a település határában zajlott zsigárdi csata emlékére. Faragója a művelődési táborok egyik állandó résztvevője, és az ott készült kopjafák nagy részének faragója, Katona László volt.

Az említett történelmi esemény kapcsán emelt második kopjafát 1991-ben a mára már erősen elszlovákosodott kelet-szlovákiai település, Magyarbőd32 temetőjében avatták fel, s az 1848 decemberében zajlott budaméri csatában elesett több mint 200 magyar honvédnek állít emléket. A császári sereg altábornagya nem engedélyezte, hogy Kassán temessék el őket, így kerültek a magyarbődi temetőbe:

„A Kassától keletre eső Magyarbőd rég láthatott ilyen összejövetelt, s talán 143 év óta először hajtottak fejet a szabadságharcban elesett közel kétszáz honvéd sírja fölött. 1848 decemberében a budaméri csatában hősi halált halt katonákat ugyanis Kassán nem akarták eltemetni, ezért a magyarbődi református lelkész vállalta, hogy méltóképpen búcsúztassa őket. Sírjuk azóta is jeltelen volt, a község közben fokozatosan átalakult,

29 A kopjafán a következő felirat olvasható: „Temesvár, Arad 1989". Saját gyűjtés, 2003.

30 Eredetileg öt emlékoszlop volt ott, ám időközben egyet, 2004 telén elloptak.

31 Közvetlenül 1989. november 17-e előtt létrejött szlovákiai magyar politikai csoportosulás, amely magyar részről elsőként csatlakozott a bársonyos forradalomhoz. Alapftói között ott találhatjuk azokat az értelmiségieket is, akik szlovákiai magyarok Jogvédő Bizottságának is tagjai voltak. E bizottság - melynek élén az ebben az időben az Egyesült Államokban tartózkodó Duray Miklós állt - szervezte meg és irányította többek között azokat a tiltakozásokat, amelyek döntően hozzájárultak a magyar iskolák megszüntetését szorgalmazó hatalmi törekvések megakadályozásához.

32 A település már szinte teljesen elszlovákosodott, magyar óvoda és iskola már évtizedek óta nem működik a faluban. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az 1150 főnyi összlakosságból mindössze 43 személy vallotta magát magyarnak.

39