L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében
írással a Vagyunk’ szót belevésték. Ezen kívül más, az egyetemes magyar történelmi eseményhez kötődő kopjafa felállításáról az 1989-es rendszerváltást megelőző időszakban nincs tudomásom. 2.2.4. Egységes földműves szövetkezet által állított, szlovák feliratú kopjafa. A Kelet-szlovákiai Jánok településen néhány nappal közvetlenül az 1989-es bársonyos forradalom előtt a köznyelvben „jéerdé”-ként emlegetett21 egységes földműves szövetkezet megalakításának 40. évfordulója alkalmából avattak kopjafát. Ebben az esetben tehát nem kimondottan szlovákiai magyar, azaz etnikai jellegű, s még csak nem is kulturális eseményről volt szó, bár „kódoltan” nyilván azt az üzenetet hordozta az emlékmű, hogy egy magyar szövetkezetről van szó. A kopjafára nem véstek feliratot, csupán egy fémből készült plakett került rá, amelyen a szövetkezet emblémája látható, körülötte pedig a következő szlovák szöveg olvasható: JEDNOTNÉ ROĽNÍCKE DRUŽSTVO BUDULOV NOSITEĽ RADU PRÁCE [magyar fordítása: A MUNKAÉRDEMRENDDEL KITÜNTETETT BODOLLÓI EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZET].22 A gabonakalászban végződő kopjafa készítője a Szepsiben lakó Pekár József, aki a Szepsi Csombor Márton Napok emlékére 1989 tavaszán állított kopjafát is faragta. Ajánoki kopjafa állításának kezdeményezője a bodollói szövetkezet elnöke volt. 2.2.5. Képzőművészeti tábor. Királyhelmecen 1986-ban a TICCE néven megrendezett képzőművészeti alkotótábor alkalmával a Városi Nemzeti Bizottság épülete előtt állították fel a nagykaposi Ferencz György alkotását, az akár köztéri szobornak is tekinthető emlékoszlopot, a Zempléni Tündért, amelyet azonban a hivatalos szervek rövidesen eltávolíttattak.23 2.3. 1989-től napjainkig Az 1989-es politikai rendszerváltást követően rohamosan megnőtt a különböző helyeken felállított kopjafák száma. Az állítási alkalmak skálája is bővült, valamint az állítatok társadalmi összetétele is kiszélesedett, hiszen a kopjafaállítók sorában megjelent például az egyház is. Az állításoknak új helyszínei alakultak ki, s maga az avatási rítus is megváltozott, a kopjafáknak újabb formái, új motívumok, szimbólumok és feliratok jelentek meg. A kopjafák és a különféle jellegű emlékművek számának ugrásszerű növekedése a rendszerváltásból adódik; a magyar nyelvterületen ez általános jelenségnek számít (Bodó 2001, 56-63). Az 1989 előtti kopjafaállítások (a már említett egyetlen jánoki példa kivételével) bizonyos értelemben ellenzéki tettnek számítottak, a rendezvényeket a belbiztonsági szervek mindig nagy figyelemmel 21 Az egységes földműves szövetkezet szlovák megfelelőjének (Jednotné roľnícke družstvo) rövidítése. 22 A szövetkezetek összevonását követően a jánoki is a bodollói szövetkezet része lett. 23 Kutatásaim során már senki sem tudott felvilágosítást adni az oszlop további sorsát illetően. 36
