L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

2. A kopjava megjelenése és elterjedése nemzeti szimbólumként a szlovákiai magyarok körében

kívül, nemzeti szimbólumként emelt kopjafa. Arról van szó tehát, hogy a kopjafa már nem egy halott valódi vagy jelképes sírját jelölte, hanem a nemzeti hovatartozás kifejezéseként a szimbolikus tér megjelölésére amolyan emlékműként szolgált, a hatalomnak szánt egyfajta politikai állásfoglalás, üzenet funkcióját is betöltve. Az Őrsújfaluban felállított kopjafa/emlékoszlop formai szempontból az oszlopos fejfák csoportjába sorolható, tehát a néprajztudomány által meghatározott tipológia szerint ugyanabba a csoportba tartozik, mint a temetői kopjafa. A farnadi fejfák motívumkincséből kialakított oszlopra/kopjafára6 az állítás éve mellett székely rovásírással a Vagyunk’ szót is felvésték, amivel tulajdonképpen a hatalomnak üzentek, kifejezve, hogy a magyarellenes politikai megnyilvánulások, asszimilálási törekvések ellenére a szlovákiai magyarság mégis létezik (vö. Liszka 2000, 153). A rovásírással felvésett Vagyunk’, és más rovásírásos feliratok (amelyek a magyar nemzeti kötődéseket hangsúlyozzák!) a mai napig gyakran előfordulnak a szlovákiai kopjafákon. (A rimaszombati művésztanár, Nagyferenc Katalin valamennyi alkotásán megtalálhatók például mind a mai napig.)

8. kép: Az első őrsújfalui kopjafa tervei Liszka József naplójából.

6 Az emlékoszlopot visszaemlékezése és naplójegyzetei alapján Liszka József (aki akkor egyetemi hallgatóként éppen a Vág és Garam közti terület temetőinek néprajzát vizsgálta) farnadi fejfák motívumkincsét felhasználva tervezte meg. „Kopjafa (fejfa!) a Művelődési Tábor emlékoszlopaként?! Nem tudom. Mutatós, de pesszimizmust sugall” - írja 1977. július 12-i naplójegyzetében.

31