L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
10. A kopjafák "származékai"
amelyet Tóth Lajostól, a galántai magángimnázium igazgatójától kapott Kollárik Dezső. A negyedik oszlopon egymás alatt látható a szlovák és a cseh címer, ezeket az Új Szó hozta le annak idején, amikor már megindult a vita Csehszlovákia kettéosztásáról. Hasonló története van az oszlopok díszítésének. Ezek általában hagyományosan tölgyfaleveleket ábrázolnak, egy kivételével. Erzsébet asszony ugyanis nagy rajongója a kalocsai hímzésnek, így ide kalocsai rózsa került paprikával, és mindez modrai köcsögből ered. Még ennél is feltűnőbb a kisajtó feletti rész aprólékos munkával elkészült rácsozata. Ennek páváit a Vass Lajos által szervezett Röpülj páva mozgalom ihlette, a madarakat pedig matyóminták veszik körül, szintén a ház asszonyának ajánlva..." 157 A szóban forgó fafaragó egy vághosszúfalui megrendelőnek készítette második székelykapuját. A rajta szereplő motívumokat az Erdélyi utakon c. könyvsorozatból választotta ki, de a megrendelő kérésére a csodaszarvast is kifaragta, s erre a kapura is rákerült a magyar, a szlovák, valamint Erdély címere is.158 159 160 161 Amint az a fentiekből is kitűnik, a székelykapuk motívumai és szimbólumai ugyancsak változatosak, igazán különleges variációkkal találkozhatunk. Ez utóbbi kapu szintén egy porta bejáratát díszíti, tehát mindkét székelykapu eredeti funkcióját tölti be, kapuként szolgál. Kapuként funkcionál a Garam-menti település, Bart temetőjének bejáratánál álló székelykapu is, amelyet a község első írásos említésének évfordulóján avattak fel.150 Egy feledi (v. Gömör-Kishont megye) magánvállalkozó egy hatalmas kaput állíttatott birtoka bejáratánál Petresen, amelynek kifaragására egy erdélyi fafaragót kért fel. Az Új Szó kétszer is foglalkozott ezzel a kapuval. Először egy néhány soros hír jelent meg: „Petres. Hatalmas székelykapu áll Csornai László feledi magánvállalkozó tetresi farmján. Az 5.8 méter magas és 6,9 méter széles alkotás két oldalát a szlovák és a magyar címer, közepét pedig a turulmadár díszíti. Miklós Gábor Tibor székelyföldi fafaragó mester szerint a kapu méreteiben és díszítésében egyedülálló a világon.” 1611 Egy hónap múlva már egy hosszú írást közöltek, részletesen ecsetelve a fafaragó életútját, és fényképeket is mellékelve a még készülő és már elkészült székelykapuról (amely a cikkíró állítása szerint a „Kárpát-medence legnagyobb székelykapuja”).101 Az Új Szó-beli tudósításból azt is megtudhatjuk, hogy a petresi kaput székely szokás szerint avatták fel: „Az ünnepélyes kapuavatáson csak a farm dolgozói vettek részt. Székely szokás szerint Csornai László borral kínálta a kapu alatt álló mestert. „Amíg az üvegből a bor el nem fogy, a kapu alatt állok. Ha addig nem 157 uo. 158 Kollárik Dezső házánál sok turista megáll, hogy lefényképezze a székelykaput. A tulajdonos egy krónikát is vezet a látogatókról, amit alá is írat velük. 159 M. Csepécz Szilvia: Nagyon erős gyökerek. Új Szó 1998. szeptember 5., 3. p. 160 [(kas): Az egyik legnagyobb székelykapu. Új Szó 2001. augusztus 27., 3. p.) 161 Farkas Ottó: Világba nyíló kapuk. Új Szó 2001. szeptember 24., 9. p. 140
