L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

7. A kopjafaállítás

7. A kopjafaál irtás

7.1. Az állítás színhelye

A kopjafák elhelyezkedésének színhelye, attól függően, hogy kik és milyen alkalomból állítják, változatos. Az állítok elsősorban arra törekednek, hogy méltó helyre kerüljön az emlékfa, s lehetőleg a vandálok pusztításának se legyen kitéve. A leggyakoribb, hogy a település központja - sok esetben a községháza előtti tér, az iskola, a művelődési ház melletti térség, a templomkert, a falu temetője vagy egy park a színhely.

Az első, rendszerváltás előtti kopjafák állításának színhelye a művelődési tábor területe volt, ennek keretében is egy központi hely. Az őrsújfalui táborok alkalmával a kemping vendéglője előtt állították fel (XXV. tábla, 1. kép), Gímesen ugyancsak a tábornak helyet adó kemping egyik tágas központi részében helyezték el (XV. tábla, 1. kép), de így volt ez szinte minden nyári művelődési tábor esetében.

A Kassa melletti Somodi-fürdőn megrendezett művelődési táborok kopjafáinak egy része más színhelyre került abból a megfontolásból, nehogy a vandálok kezébe kerüljön. Egyet 1988-ban Somodi település helyi nemzeti bizottságának épülete előtt, az azt körülvevő kerítésen belül, a másik, 1980-ban itt készült kopjafát pedig a Bódva-völgyi Stószra vitték, ahol a közismert szlovákiai magyar közíró és publicista, Fábry Zoltán (1897-1970) szülőházának udvarán állították fel (XXVII. tábla, 3. kép). Meg kell említeni azonban, hogy a fő ok, ami miatt éppen ide hozták, az író halálának 10. évfordulója volt:

„A sátrak mögött álló diófák alatt a faragók dolgoztak, készítették a kopjafát, amelyet Stószon, a Fábry-ház udvarán állítottak fel. Késő este, villanyfénynél, kora hajnalban, és délben, tűző napon, esőben, szinte pihenés nélkül készült-szépült az emlékoszlop: szombattól csütörtökig.”111

Néhány esetben olyan zárt helyen állnak a kopjafák, ahová csak kulccsal lehet bejutni, s kívülről egyáltalán, vagy csak alig láthatók. Ez vonatkozik a fentebb említett Stószon elhelyezett, valamint a Szepsi Csombor Mártok Napok alkalmából a helyi honismeretrház udvarán felavatottra is (XXVIII. tábla, 1. kép). A több éven át megrendezett gútai kézműves táborokban faragott kopjafák a rendezvénynek helyet adó tájház udvarán lettek felállítva. Fámádon ugyancsak a tájház udvarán kapott helyet egy ott szervezett kézműves tábor emlékoszlopa (XIV. tábla, 2. kép). Tornaiján a Rákóczi-szabadságharc emlékének szentelt kopjafát az ún. „magyar ház” udvarán helyezték el, ahová csak nagyon ritkán lehet bejutni,

111 Gál Sándor: Tábori jegyzetek. Hét 1980/39, 7. p., 1 ill.

Ill