L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
Magyarországi, valamint Magyarországon élő erdélyi fafaragók munkái Dél- Szlovákiában. A rendszerváltás után - elsősorban a magyar-szlovák határ mentén - egyre több magyarországi faragó kopjafája tűnt fel. Ez a tendencia nem érvényes az Ung-vidéktől Gömörig az Ipoly-vidékig terjedő területre. Sajógömörben az Erdélyből áttelepült fafaragó, Angi István volt a készítője két kézműves tábor emlékét őrző kopjafának is. Az Ipoly mentén is csupán Ipolybalogon készítettek egy kopjafát magyarországi képzőművészek a millecentenárium alkalmából. A kopjafakészítés körülményeit az állításról szóló tudósítás szerzője részletesen megörökítette: „Balogh Gábor (...) a nyolcszázegynéhány lelket számláló község polgármestere (...) megtudta, hogy a Baloghoz közeli Ipolyfödémesen Molnár László... a nyár folyamán kézművestábort szervez. S szinte kapóra jött neki, hogy a táborban fafaragók is lesznek. Megkérte hát Molnár Lászlót: - Ha majd készítitek a »nyersanyagot« a faragómesterek részére, egy fát számomra is vágjatok. Ugyanis szeretné(n)k kopjafát faragtatni belőle. A tábornyitás után a balogi bíró felkereste a fafaragókat, és előadta nekik kérését. A művészeknek tetszett az ötlet, s rá is álltak azonnal. Sőt egyikük mindjárt meg is jegyezte:- Örülünk, hogy minket tiszteltek meg ezzel a felkéréssel. S társaim nevében is mondhatom, a munkáért, amit természetesen vállalunk, nem kérünk egy fillért sem! Balogh Gábor viszont megígérte, hogy hálából faluja egy szerény összeggel hozzájárul a tábor költségeinek fedezéséhez. Az üzlet tehát megköttetett! A kopjafa pedig a tábor ideje alatt el is készült... A kopjafát - az Ipoly innenső oldalán, új, más hazába rekedt magyaroknak - négy balassagyarmati fafaragó készítette..."109 Az ettől nyugatra fekvő területen már gyakoriak a magyarországi faragók kopjafái, elsősorban az esztergomi Néma László, valamint a Komárom-szőnyi Bruncz János alkotásai. Néma László Párkányba három, Karvára pedig egy kopjafát készített, Bruncz János Heténybe faragott egyet, valamint egy „kopjafa-stílusú" haranglábat készített a komáromi Európa-udvarba. Ugyancsak magyarországi fafaragó, a dömösi Smutz Zoltán faragta a párkányi millenniumi kopjafát, a deáki temetőben álló háborús emlékműként funkcionáló kopjafát pedig Finta Zoltán készítette Sopronból. A Marcelházán (a kurtakeszi temetőben) álló kopjafa a szőnyi Vizur László munkája. Számos erdélyi fafaragó települt át Magyarországra, akik közül szinte valamennyien foglalkoznak kopjafakészítéssel is. Dél-Szlovákiában elsősorban a határhoz közel élő erdélyi mesterek kopjafái találhatók. Molnár Albert és Orbán Albert Almásfüzitőn élő erdélyi fafaragók készítettek több kopjafát a komáromi Selye János Napok emlékére, valamint Molnár Albert faragta a Csemadok komáromi alapszervezete székházának udvarán felállított millecentenáriumi, valamint a dunaradványi háborús emlékmű részét képező kopjafát is.110 109 (zolczer): Kopjafa a temetökertben. Szabad Újság 1996. augusztus 28., 10. p. 110 Az említett kopjafa a helytelen konzerválás miatt tönkrement, így Sidó Szilveszter búcsi fafaragó újrafaragta az eredeti alapján. 107
