L. Juhász Ilona: "Fába róva, földbe ütve…"A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - Interethnica 8. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
6. A kopjafák készítői
/VA 7. térkép: Sidó Szilveszter Dél-Szlovákiában álló kopjafái: Bátorkeszi, Búcs, Csallóközaranyos, Csicsó, Dióspatony, Dunamocs, Dunaradvány, Karva, Komárom, Madar, Muzsla, Párkány, Vágfüzes, Virt (a térképet L. Juhász Ilona tervezte, Liszka József rajzolta). Smídt Róbert (1966). A Szőgyénben élő fafaragó képzőművészeti alapiskolát végzett Párkányban. Komáromban az építészeti szakközépiskolában érettségizett. Kezdetben grafikákat és festményeket készített, legelső fából készült munkája Szőgyén címere volt, majd székelykaput faragott a mátyusföldi Nagymácsédra (általa készített székelykapu áll Deákiban és Udvardon is). Első kopjafáját szintén Nagymácsédon állították fel. Először kedvtelésként kezdett faragni, 1996-tól azonban már fő foglalkozásként űzi. A fafaragás fortélyainak elsajátításában egy erdélyi származású fafaragó, Cs. Kiss Ernő iparművész segített neki, akivel Tatán ismerkedett meg. A kopjafákon, emlékoszlopokon és székelykapun kívül címereket, oltárokat, feszületeket, szobrokat, ajtókat, kapukat, kerítéseket farag. Alkotásai a fent említett mátyusföldiek kivételével az Érsekújvári járás területén találhatók (8. térkép). Tatára egy oszlopcsoportot készített. A fiatal ógyallai Gerendás Norbert művészi fafaragóként dolgozik komáromszentpéteri műhelyében. Kopjafái elsősorban az érsekújvári és a komáromi járásban találhatók. A Lévai járásba Farnadra faragott egyet (9. térkép). Az Érsekújvárhoz közeli Szímőn élő Illés Béla (1943) fafaragó két környékbeli faluba: Andódra és Kamocsára készített kopjafát. A szülőfalujába Szímőre a millecentenáriumra faragott egyet. 101
