Horváthová, Margaréta: Nemci na Slovensku. Etnokultúrne tradície z aspektu osídlenia, remesiel o odievania - Interethnica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Literatúra
A németek Szlovákiában Az etnokulturális hagyományok a település, mesterségek és öltözködés szemszögéből Összefoglalás A mai Szlovákia területének geopolitikai fekvése térségünket a németlakta területekkel való intenzív kulturális és gazdasági kapcsolatokra predesztinálta. Ezen kontaktusok jelentős részben a történeti Magyarországra, azon belül is kitüntetetten a mai Szlovákia területére érkezett német telepesek révén realizálódak. Térségünk német betelepülése több hullámban történt. Az első, számszerűleg a legerőteljesebb kolonizáció a 12-15. század időszakára esett. Főleg a 13. század végén, 15. század elején érkezett a mai Szlovákia területére egy igen erőteljes német telepeshullám, a gazdálkodás, a jogi rendszer és kultúra új formáit is hozva magával. A fejlettebb területekről érkező német kolonisták letelepedésük után különféle kiváltságokat kapva gyors gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésnek indultak. Az első időszakban a Szepességet, valamint a közép-szlovákiai bányavárosokat, továbbá Kelet- és Nyugat-Szlovákia több városát (Kassa, Pozsony, Nagyszombat), illetve a Kis-Kárpátok szőlőtermesztő és borkészítő városkáit telepítették be. A betelepítés második hulláma az ellenreformációs törekvésekkel párhuzamosan, a 16-17. században zajlott. A hegymegi területekre ekkor települtek le az anabaptista habánok, valamint Pozsony környékén és a Csallóközben további vallási üldözöttek különféle német és osztrák területekről. A betelepülés harmadik hulláma a 18. századra esett, amikor a Pálffyak meghívására német favágók érkeztek a Kis-Kárpátokba. II. József uralkodása alatt a német elemek beáramlása a manufaktúrák fejlődésével, a takácsipar és a lenfeldolgozás fellendülésével még intenzívebbé vált. A bányaipar és a vele együttjáró vasipar fellendülése szintén újabb német telepeseket vonzott a mai Szlovákia területére. A német kolonizáció negyedik hulláma az indusztrializációval hozható kapcsolatba és II. József ténykedéséhez kapcsolódó iparosítási kezdeményezésekben gyökerezik. A 19. század közepe táján Oldenburg és Hannover környékéről érkezett németek telepítették be a Nyitra és Nagytapolcsány között fekvő Csermendet, 1899-ben a csehországi Tachovból érkeztek német telepesek a Varannó melletti Felsőmihályiba. Az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséig a mai Szlovákia területén élő németek a magyarországi németek csoportját alkották, míg Csehszlovákia létrejötte után a szlovákiai németeket a csehországiaktól való megkülönböztetés céljából Raimund F. KaindI javaslatára kárpáti németeknek nevezik. A német etnikum Szlovákia területén egyrészt három, többé-kevésbé kompakt kulturális egységet képező tömbben, másrészt városokban és falvakban 122
