Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)
ellenére, hogy az 1921-es és 1930-as statisztikák már tiszta szlováknak tüntetik fel, a magyar oldalra került (15. térkép).151 A Bécsben meghúzott államhatár a történeti Gömör és Kis-Hont megyében Osgyán, Rimaszombat, Perjése, Felsőbalog, Kisvisnyó, Deresk, Jolsva, Jolsvatapolca, Gömörnánás152, Kuntapolca, Rozsnyórudna, Csúcsom, Krasznahorkaváralja településeket követte.153 A határmegállapító bizottság ezt a települési láncot egyrészt a települési határokhoz igazította, másrészt több ponton módosította. Magyarországhoz csatolták még a szfnmagyar Balogpádárt, a magyar többségű Felfalut és a szlovák Andrásit is. Az 1921-es és 1930-as népszámlálás alapján a magyar tömbtől eltérő, bár bizonytalan nemzetiségi magatartásé Jolsva Magyarországnak való megítélése magával hozott négy (Kisperlász, Jolsvatapolca, Miglészpataka, Süvéte) szlovák települést is. Ám szlovák voltuk ellenére ezek a települések „valódi néphatárfalvak”: beszélik a magyart és a szlovákot is (Fehérváry 1939, 151). Az 1930-as összeírás alapján szlovák többséget mutató Felfalu magyar területre került. A határmegállapító bizottság a telepesek, azaz a szlovák többség ellenére annyira magyarnak találta a községet, hogy Magyarországnak ítélte (Révay 1941, 57).154 A vitán felül szlovák Rekenyeújfalu és Andrási Magyarországhoz való csatolását egyértelműen gazdasági megfontolások, Rozsnyó vonzáskörzete motiválta. Viszont a Csehszlovákiánál maradt Nandrásról magyar családok jöttek át, és követelték az egész község Magyarországhoz való csatolását. Hasonló jelenet játszódott le Kuntapolcán is, ahová a falu visszacsatolása után néhány héttel a csetneki völgy északi községeiből - etnikumtól függetlenül - küldöttségek érkeztek, és kérték a magyar határ északabbra tolását.155 Összességében az 1938-as bécsi döntésről elmondható, hogy a történelem első olyan határa volt, amelyet az etnikai elvek alapján húztak meg (Borsody 1945, 95).156 A fent említett tiszta szlovák községektől eltekintve ezt igazolja a történeti Gömör és Kis-Hont megyén meghúzott új államhatár is. A visszatért gömöri területen azonnal újjászervezték Gömör és Kishont néven a volt vármegyét. Hat község (Egyházasbást, Zabar, Szentsimon, Alsóhangony, Felsőhangony, Uraj) el- és egy (Óbást) hozzácsatolásával a megye közigazgatási 151 A csehszlovák összeírásokkal szembeni teljes bizalmatlanságot jelenti, hogy vannak olyan nemzetiségi térképek, melyeken a vissza nem tért területek etnikai megoszlását még 1941-ben is (!) a magyar 1910-es alapján tüntetik fel: Nationalitäten Verhältnisse des ungarisch-slowakische Grenzraumes und der benachbarten Gebiete. OSZK Térképtár TM 4744. 152 1910-ben említi először a népszámlálás Nasztrajt Gömörnánás néven, ezért eddig az időpontig Nasztraj néven szerepel a történeti áttekintésben a település. 153 Forrás: Észak-Magyarország térképe. Az 1938. november hó 5-én megállapított katonai demarkációs vonal. OSZK Térképtár. TM 4381. 154 Révay azonban Felfalu 1930-as szlovák többsége kapcsán téved, mert egyértelmű magyar többséget jeleznek (59% magyar) az adatok. 155 Kuntapolcán végzett gyűjtés alapján. 156 Az 1938-as bécsi döntés után Szlovákiában 53 128 magyar maradt. A történeti Gömör és Kis-Hont területén csupán a Dobsinai járásban maradt jelentősebb (1000 fő) magyar kisebbség. - Janics 1971, 23. 96
