Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

IV. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása Trianontól a párizsi béketárgyalásokig (1920 - 1947)

azok a titkos döntések, melyek a leendő határokat megszabták. Ezt bizonyítja, hogy társadalmi berendezkedéstől függetlenül Károlyi Mihály polgári kormánya is éppen egy hasonlóan kemény (Vix-jegyzék: március 20.) határdiktátum miatt mondott le (Vígh é. n., 33-35).

Ha a különböző gömöri demarkációs vonalakat, határelképzeléseket etnikai szempontból értékeljük,94 akkor megállapítható, hogy a gömöri magyarság szempontjából a legkedvezőtlenebb lett véglegesítve. A megye 280 településéből a trianoni döntés 259-et95 csatolt a megalakuló északi új, szláv államhoz. Az 1910-es népszámlálás alapján96 az államhatár színmagyar települési területet szelt ketté, tehát ez a választóvonal nem volt még csak megközelítőleg sem tekintettel a nemzetiségi (nyelvi) határra, de legalább a magyar többségű vegyes etnikumú térségekre sem. A új államalakulathoz, Csehszlovákiához Gömör és Kis-Hont megye 172 330 lakosát csatolták. Az előbbi szám 54 százalékával 94 333 magyar került a határokon túlra.

Ez a hatalmas területi, lakossági és etnikai veszteség a megyét teljesen megbénította.97 Történtek ugyan életképtelen próbálkozások Gömör „valamilyen” 19 településes98 csonkként való megmentésére, de a megyei központok, vásárvonalak, vasutak, közlekedési útvonalak, ipari területek levágásával, aprófalvas térség visszamaradásával ez megoldhatatlan feladatot jelentett (lásd részleteiben alább: közigazgatás, határ menti helyzet).

A megye területeinek állam-hovatartozásában tehát nem az etnikai viszonyok, hanem a pillanatnyi katonai megszállási helyzet és a háttérben zajló politikai játszmák voltak a döntők (lásd erről: Olay 1932). így vált már a háború végét megelőző tárgyalásokon Gömör és Kis-Hont nem csupán a szlovák és a vegyesnek minősíthető sávja, hanem egymással párhuzamosan futó több szín-94 Etnikai tekintetből (és nem politikai) Gömör és Kis-Hont megye esetében meg kell azt is állapítanunk, hogy a magyar vörös haderők Tiszolc-Rozsnyó vonaláig való előretörésének komoly magyar nemzetiségvédelmi szerepe volt.

95 21 község maradt a határainkon belül Gömör és Kis-Hont megyéből, mivel Susát is elcsatolták. A település később azonban visszakerül Magyarországhoz, és Susát 1924-től Borsod, Gömör-Kishont vármegyéhez tartozónak mondták ki, ám a magyarországi községek száma nem változott, mert Alsó- és Felsőhangonyt összevonták. - Dobosy 1994, 45.

96 Az 1919-es népszámlálás eredményeit lásd alább. Azért is hivatkozom az 1910- es népszámlálásra, mert a magyar delegáció is az ebben található anyanyelvi adatok alapján szerkesztett etnikai térképekkel készült a béketárgyalásokra. Az

1919-es csehszlovák népszámlálás tarthatatlanságáról a magyar delegáció azonnal, még a béketárgyalásokon nyilatkozott. - Lásd A magyar béketárgyalások. 1920, I. 437-445.

97 Már a döntés előtt, a tárgyalásokra születtek olyan elemzések, amelyek előre mutatták Gömör és Kis-Hont esetében, hogy nem csupán etnikai, hanem gazdasági szempontból is katasztrófa vár erre a több száz év alatt kialakult gazdasági térségre: Dobrossy 1996, 219.

98 A perifériális, nógrádi gazdasági kapcsokat előtérbe helyező Zabart és Tajtit Nógrád megyéhez csatolták. - Mo. helységnévtára 1922. 144.

64