Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században
II. A megye etnikai arculatának alakulása és az etnikai határ változása a XVIII. században Az etnikai határ futásának felrajzolásához Gömör történeti vármegye XVIII. századi nemzetiségi szerkezete ideális terepet kínál, mivel erre az időszakra nézve már két etnikum (magyar, szlovák) jól körülhatárolható, vegyes etnikumú érintkezési sávját rajzolhatjuk meg a megyében. A térképek alapjául szolgáló adatbázisok összeillesztéséhez történeti statisztikai rekonstrukciós módszereket kell alkalmazni. Mivel a módszerek - melyekkel a korból etnikai adatokat nyerhetünk - ellentmondásosak, bizonytalanok, és a kapott eredmények is töredékesek, az adatokat egymással ütköztetve, kiegészítve kell bemutatni, hogy képet adhassunk Gömör abszolutizmus kori valós nemzetiségi változásairól. Gömör vármegye XVIII. századi etnikai arculatának megrajzolása nem kevés gondot okoz a kutatóknak, hiszen a térképek megszerkesztéséhez és az etnikai folyamatok feltárásához általánosan használt adatbázisok: a népszámlálások nemzetiségi, ill. nyelvi rovatai még hiányoznak a korszak összeírásaiból. Kétszáz év távlatából már arra sincs mód, hogy ezeket a nemzetiségi megoszlásokat mutató település szintű számsorokat esetleg - a már említett és napjainkban oly sokszor alkalmazott - helyi terepfeltárással (pl. kérdőívekkel, interjúkkal) pótoljuk. Ha képet is tudunk adni az etnikai határ és az etnikai kevertség felismerésének XVIII. századi jelentőségéről és a fenti fogalmak (ha egyáltalán abban a korban volt) értelméről Gömör példáján keresztül, akkor azt csak részben tudjuk az akkori „nyers” (feldolgozatlan) forrásokra támaszkodva megtenni. Jórészt a később élt statisztikusok, demográfusok munkájának köszönhetjük az eredményeket, akik kellő forráskritika alkalmazásával megpróbálták az abszolutizmus korának összeírásait nemzetiségi szempontból elérhetővé tenni, hogy visszamenőleg ebből a szemszögből is értékelni tudjuk a korszakot.33 De vajon hol van az a küszöbérték, melynél meghúzható (ha meghúzható!) a települési etnikai kevertség százalékos határa, és mennyiben módosítja ez az esetlegesen kapott érték a XVIII. századi gömöri etnikai határsáv kiterjedését? A kérdés megválaszolásához először egy másik kézenfekvő kérdést kell feltennünk, mert az erre adandó válaszban szereplő számarány alkalmazható 33 A XVIII. század összeírásainak történetéről - Fügedi 1966. A század népességi forrásainak és azok későbbi feldolgozásainak kritikai elemzéséről - Acsády 1957, 224-242; Dávid 1957, 145-200; 1963, 515-525; Felhő 1957, 200-224. 27