Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
I. Bevezetés
Ki kell még azt is emelni, hogy a gömöri etnikai határ csak egy szakaszát vizsgálom, és főként a c) pontban leírtak miatt nem volt módom az egész nyelvhatár mentén elvégezni a nemzetiségi adatok felvételét. Annyiban tudtam tehát következetes lenni a települések kiválasztásánál, hogy azokat az 1990-es gömöri statisztikai etnikai határ egy részén, egy zárt települési láncot alkotva emeltem ki.28 Az így kiválasztott és kutatási listára felvett falvak tehát nem reprezentálják az egész nemzetiségi határt, és a községi vizsgálatokból nyert mikrohatárkutatási eredmények nem alkalmasak - ellentétben az első, megyei tiszta etnikai földrajzi elemzési résszel - az egész megyei etnikai határra helytálló törvényszerűségek megállapítására: 1. Egyrészt mert nem minden itt említett község, mely a nemzetiségi határ mentén fekszik, képvisel egy-egy, települési etnikai százalékos típust (pl. 10%, 20%, 30%... stb.), ezért földrajzi általános törvényszerűségek nem állapíthatók meg. 2. Azért sem lehet átfogó törvényszerűséget alkotni a helyi, azaz települési tereptapasztalatokon és felvételezésen alapuló adatsorokból, mert minden egyes falu sajátos, önálló település- és etnikai történettel rendelkezik. És ha már ezeket a mikroetnikai térszerkezeteket, történeteket - éppen a nagy, a megye egészét jellemző általános etnikai folyamatok árnyalásáért - községről községre végigvittem, nem alkothatunk pl. a kutatott visnyói viszonyokból a nem vizsgált, ám igen figyelemreméltó nemzetiségi történettel rendelkező és szintén az etnikai határ futását meghatározó Alsópokorágyra vonatkozóan etnikai törvényszerűségeket. Arra viszont alkalmasak az eredmények, hogy a kiválasztott, összefüggő települési lánc tagjaiban tapasztaltakból - amint azt a fenti célkitűzésben megfogalmaztam - óvatos következtetéseket és tendenciákat az egész nemzetiségi határra megfogalmazzam, és a következtetésekkel a gömöri etnikai határ jelen helyzetét pontosítsam, finomítsam. A kutatások során felhasznált adatokat a magyar és 1919-től a csehszlovák népszámlálások, helységnévtárak, statisztikai lexikonok település szintű nemzetiségi és anyanyelvi számsorai adták. Az első nemzetiségi adatsort az 1715-1720-as összeírásból merítettem. A továbbiakban a XVIII. századot és a XIX. század első felét a fennmaradt, községi etnikai jelleget is megadó lexikonokra alapozva (Bél Mátyás, Korabinszky János, Vályi András stb. munkái) és az úrbéri tabellák alapján elemeztem. 28 Ez a települési lánc a nyelvhatárral való egybeesése miatt már korábban szlovák kutatók érdeklődését is kiváltotta. Pl. Varsík 1940, 74-75. 22
