Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VIII. Jolsva
ám nincs arra utaló adat, hogy németül is beszéltek volna (51. táblázat) (lia 1969, I. 458). 51. táblázat J Die Veränderun olsva etnikai jellegének alakulása (1749-1806) /ývoj etnického charakteru Jelšavy (1749-1806) g des ethnischen Charakters der Siedlung Jolsva (1749-1806) forrás:Bél M. (1749) Lex. loc. (1773) úrb. össz. (1773) Korabinszky (1786) Vályi A. (1796-99) Bartholom. (1806) Jolsva szláv szláv szlovákul-szláv eredet A XIX. században lassan a szlovák népesség dominanciája mellett magyar beköltözésekkel kevert népesség alakult ki. Jolsva a XIX. században fekvésének köszönhetően tipikus (többnyelvű) kereskedővárossá vált (Fényes 1847, II. 254-256). Bartholomaeides a város eredeti foglalkozása, a bányászat mellett a lakosok legfontosabb tevékenységeként a kereskedelmet emeli ki (Bartholomaeides 1805-1808, 588).257 Fényes Elek szerint a település a század első felében és közepén is még szlovák dominanciájú, de az 1873-as helységnévtárban a város már vegyesként szerepel (Fényes 1837, III. 144; 1851, II. 158. - A Magyar Kor. Orsz. Helys. 1873, 551) (52. táblázat). 52. táblázat Jolsva etnikai jellegének alakulása (1837-1873) Vývoj etnického charakteru Jelšavy (1837-1873) Die Veränderung des ethnischen Charakters der Siedlung Jolsva (1837-1873) forrás:Fényes E. (1837) Fényes E. (1851) Helységnévtár (1873) Jolsvatót tót tót-magyar A helység kereskedelmi jellegének fokozatos erősödését jelzi a zsidóság megjelenése (1872)258 és számarányának fokozatos emelkedése (1880: 3,5%, 1910: 7,4%). A XIX. század második felében meginduló zsidó etnikai asszimiláció - hasonlóan a többi városhoz - Jolsva magyarságának a számát emelte.259 Ám a jolsvai magyarság arányának növekedésében (azonos teljes lakosságszám mellett) a döntő a szlovákok létszámának folyamatos csökkenése volt, akik magyar nemzetiségűként jelentek meg, és így 1890-re magyar többségűvé vált a település (53. és 54. táblázat).260 257 Főként vaskereskedelem: Magda 1819. 258 1895-ben önálló templomot is épít a felekezet. - Baltazár é. n., 143. 259 Felvidéki városi példákkal is a XIX. század második felében lezajlott zsidó asszimilációról: Hanák 1974, 515; Karády 1990, 5-37. 260 A XIX. század második felében a németek, a zsidók mellett a szlovákság olvadt be a legnagyobb arányokban a magyarságba. - Hanák 1974. 515. 169
